Villamosmérnökök! Az egyetemen tanult matekot milyen gyakorlati esetekben használjátok?

Tegyük fel, hogy egy cég főnöke és egy villamosmérnök kimennek valahova helyszínre, ahol egy berendezéssel gond van. Módosítani kellene valamit, és a főnök azt mondja a mérnöknek, számoljon utána, megoldható-e elvileg, ill. milyen ajánlatot adjon a megrendelőnek. Van egy toll, papír, meg egy órányi idő. Ha a mérnök erre azt mondja, hogy számítógép és internet nélkül fogalma sincs, hogy kell kiszámolni, vajon meddig dolgozna még ott? :))

Persze, van olyan, hogy nem kell minden matematikai alap egy munkához, elég csak utánanézni, vagy praktikusan rutinból megcsinálni valamit, csak azt nem mérnöknek hívják, hanem szakmunkásnak. A szakmunkás tudja, hogyan csinálja meg, a mérnök azt is tudja, hogy miért úgy kell csinálni. A szakmunkásnak ha egy paramétert meg kell változtatni a jól ismert képletben, akkor lehet, hogy vakarja a fejét. A mérnök azért mérnök, hogy ilyenkor ne jöjjön zavarba.

A gond ott kezdődik, hogy a matekot túl nyersen adják le. Ez egy matematika egyetemen nem is lenne gond, de mérnökin bizony probléma lehet. Ennek természetesen az az oka, hogy tiszta elméleti tudással rendelkező matektanárok tanítanak a mérnöki karokon is. Én elvárnám, hogy tudjanak adni néhány valós példát, ami nem úgy kezdődik, hogy legyen f(x,y) egy mittomén milyen függvény. Egy mérnöknek a matek csupán egy eszköz és nem szórakozási lehetőség, mint egy matematikusnak aki boldogságát leli egy differenciál egyenletrendszer megoldásában. Nekem volt egy tanárom az egyetemen aki elvégezte a matematika egyetemet is és a mérnökit is...emelett még dolgozott is kb 10 évet. A hatalmas tudás kombinálva a tapasztalattal eszméletlenül jó tanárrá tette. A tanítás mellett még tanácsokkal is ellátott, elmondta, hogy mi nagyon fontos, esetleg mit nem használnak műszaki körökben bizonyos hátránya miatt...egyszóval roksztár volt :).

Mint mérnök neked nem kell tudnod komplikált integrálásokat és deriválásokat megoldani. Neked azt kell tudnod, hogy az integrálás területszámítást jelent, a deriválás pedig az érintő meredekségét. Ennyi, nem kell vágjad a deriválási képleteket (habár illik), ha érdekel utána nézel. Az a szégyen ha nem tudod mit kell csinálj ha egy függvény minimumát kell megkeresned. Lederiválhatsz kétezer függvényt tökéletesen ha magadtól nem tudsz rájönni, hogy mikor kell használj deriválást.

21-esnek.

Tegyük fel, hogy létezik olyan cég, ahol nem ismerik a számítógépet. Ja nem, ez hamis feltételezés, szóval amit írtál elvi hibás.

Tegyük fel, hogy az egyetemen tanultad pl a diff egyenletek megoldási módszereit. Nagyon jól vágtad. Harminc évig dolgozol a melóhelyen számítógépeket használva. Én megeszem a kalapom ha harminc év után még emlékszel az egyetemen tanultakra. Akkor már azt jelenti, hogy nem vagy jó mérnök? Ugye mekkora hülyeség?

Mint írtam már, egy mérnök NEM MATEMATIKUS. A mérnök csak használja a matekot. Értenie kell a műveletek lényegét, hogy mit eredményeznek. Engem mint mérnököt ha érdekel egy függvény maximuma, akkor tudnom kell, hogy deriválással lehet megoldani. A megoldáshoz kérhetek bárkitől segítséget.

Eléggé óvodás ez a nincs áram, számítógép, meghal mindenki szöveg. Ha annyira fontos hívnak matematikusokat. Ők csak egy függvényt látnak amelyet le tudnak deriválni akár többféleképpen is.

"Én megeszem a kalapom ha harminc év után még emlékszel az egyetemen tanultakra. Akkor már azt jelenti, hogy nem vagy jó mérnök? Ugye mekkora hülyeség? "

-Igen, de a jó mérnök valamikor tudta és értette. Ha el is felejti, tudja, hogy hol kell keresnie a megoldást, vagy milyen módszernek kéne utánanéznie.

-A rossz mérnök ezzel szemben soha nem is tudta és főleg nem értette és fogalma sincs, hogy hogyan kellene megoldani, vagy minek kéne utánanézni.

Érezzük a különbséget?

#26

Érezzük a különbséget, de a legfontosabb, hogy attól függetlenül, hogy valaki valaha tudta-e és értette-e, már nem tudja, és nem is feltétlenül érti, mivel elfelejtette, kijött a gyakorlatból, és a wolframalpha segít neki.

Hidd el, hogy a mindennapi mérnöki gyakorlatban, csak önmagában az elv, hogy "mi a derivált". Maximum ezt kell "érteni". Semmiféle láncszabály vagy improprius integrál nem fog szóba kerülni, főleg nem diff. egyenlet. Ez nem a mérnök feladatköre, hanem a matematikusé, akivel a mérnök konzultál.

Szóval azokkal értek egyet, akik azt hangsúlyozzák, hogy valaki lehet jó mérnök attól, hogy nem tudja és nem is érti már a matematikát. Ez van. Ez a tapasztalatom. A harmadik multicéget taposom.

"-Igen, de a jó mérnök valamikor tudta és értette. Ha el is felejti, tudja, hogy hol kell keresnie a megoldást, vagy milyen módszernek kéne utánanéznie. "

Erről beszélek én is...NEM TUDJA magától megoldani a feladatot ha kitör egy katasztrófa és nem lesznek számítógépek. Akármilyen jó mérnök, segítségre szorul, ami NEM SZÉGYEN. Hidd el, hogy hamarabb hívnak egy matematikust mintsem elmenjen a mérnök a könyvtárba és felidézze az egyetemen tanultakat, ha nincs áram vagy internet kapcsolat. Ezért mondtam, hogy hagyjuk már a bánatba az ilyen katasztrófa helyzeteket, ezzel a kisiskolában butítják a gyerekeket, hogy ne használjanak számológépeket a számításokhoz.