Villamosmérnökök! Az egyetemen tanult matekot milyen gyakorlati esetekben használjátok?

Villamosmérnök vagyok, automatikákkal, folyamatszabályozásokkal foglalkozom.

Egy szabályozási kör tervezésénél, számításánál igen sokszor használunk differenciálegyenleteket.

(Nagyon utálom, de nem lehet kihagyni.)

Gyakorlatilag annak a tudásnak, hogy te meg tudsz oldani egy improprius integrált, vagy egy diff egyenletet, esetleg tudsz laplace transzformálni nulla a hasznossága. Ugyanannyit érsz vele, mint egy abakusszal. Semmit.

Mindent szoftverrel számítasz, akkor is ha tervező és akkor is ha rendszermérnöknek mész. Az iparnak jó minőség kell gyorsan. A feladatokat automatizálni kell. Az egyetemen beléd verik a matekot, verejtékkel átküzdöd magad rajta, azért hogy megértsd ( amihez egy felületes magyarázat is elég lenne, de majd megköveznek a kommentekben amiért ezt mondtam ). Végül semmi haszna a felsőbb matematikának a gyakorlatban, kizárólag annak az 1%-nak aki az egyetemen marad, és a doktoriját megírja valamilyen összefüggésből, amit alá is támaszt egy felsőbb matematikai összefüggéssel. A doktoranduszok közül pedig minden századik olyat ír, amit meg majd fel is használnak.

Gyakorlatilag semmi haszna. :D Több éves munkatapasztalattal rendelkező mérnök vagyok.

Az átlag villamosmérnök egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán használja az egyetemi matekot.

De ez nem azt jelenti hogy nem szükséges megtanulni.

A szoftverek megcsinálnak majdnem mindent helyettük de érteni kell hogy a szoftver mit csinál és hogy.

A másik pedig az hogy mindig kellenek olyan tantárgyak amit meg kell tanulni hogy számonkérésnél ki lehessen válogatni azokat az embereket akik gyengébbek mert nem kell annyi villamosmérnök mintahányan azok szeretnének lenni.

"A szoftver mindent kiszámol" és ha új szoftverre, vagy fejlesztésre lenne szükség, azt ki csinálná meg, ha senki se tudja a matekot? A gép csak azt tudja, amit belétápláltak.

"A felületes magyarázat is elég lenne"

Mi történne, ha például

- Osztásnál nem térnének a nullával való osztásra.

- Logaritmusnál a negatív szám tilalmára.

- Deriválásnál az abszolút érték függvényre.

Stb.

Nem elég csupán gépies módon használni tudni a matematika kifejezéseit, azt is tudni kell, mikor mit szabad és mit nem.

Hülyeségeket írsz utolsó válaszoló. Ahhoz, hogy új szoftvert írj, programozni kell tudni. :) Ha pl. Fourier transzformációt megvalósító szoftvert akarsz, akkor majd utána olvasol annak a résznek... a mérnök meg használja.

Ez olyan mintha azt kérdeznéd: Miért nem tud minden villamosmérnök tranzisztort tervezni? :D Azért mert eléggé szakirányú a dolog...

#3 nem akarlak lebecsülni, de nem szeretném igénybe venni a szaktudásodat. Mégpedig azért, mert nem látod át, hogy a mélyebb tanulmányoknak nem az a célja, hogy bebiflázz valamit. Nem, a széles, sokszor rejtett összefüggések megértésére, észrevételire, alkalmazására tanít. A Laplace transzformációnak, vagy a Furier sornak az csak kicsike érdeme, hogy egy adott feladatban konkrétan használod. A nagy érdeme az, hogy ha valóban megértetted mire jó, akkor olyan átlátóképességre tettél szert, amely alkalmas a verslábak elemzésére, egy mechanikus, vagy elektromos áttétel áttekintésére, vagy éppen a sejtek együttműködésének megértésere, sőt, a politikai történések helyes értelmezésére is. Mert gondolkodni tanít meg.

Sok éve nem használok Furier sorokat, se differenciálegyenleteket, de ha valamit át kell tekinteni (vagy valaki számomra ismeretlen terület problematikáját meséli), esetenként ezek felidézésével sokkal szélesebb és mélyebb képet kapok a dologról. Nem a konkrét képlet a fontos, hanem a gondolat, amely mögötte van. A konkrét képletekre ott vannak az enciklopédiák, táblázatok, gyűjtemények. De egy problémakör megértéshez (ha hiányzik az alap), előfordulhat hogy hónapok (vagy évek) kellenek.

Akkor elismétlem önmagamat kedves utolsó..

Attól, hogy a suliban megérted a LaPlace transzformációt, aligha használod verslábak elemzésére. A kérdező kérdése arra irányult, hogy a gyakorlatban mennyire használjuk. Elmondtam: Aligha használjuk. Mondhatni a kutatók / fejlesztők közt is csak 0,5%.. így saccolnám. Ez a mérnöki gyakorlat. Mondom ezt én, aki fejlesztőmérnök vagyok.