A hippik komolyan gondolják azt, hogy az atomenergia kiváltható szél/napenergiával?

03:06: az első válaszoló vagyok és csak jelezném, hogy tévedsz. A földre 1kW/nm érkezik, tehát 1000MW minden négyzetkilométerre. Olyan napelem persze nem létezik, amelynek 100% lenne a hatásfoka, de miheztartás végezz: Budapest területe 525km2.

Továbbá érdemes azt is hozzátenni, hogy a fosszilis energia a fotoszintézis elvén alakult át napfényből energiahordozóvá, a fotoszintézis pedig 1-2% hatásfokkal működök. A legvacakabb napelem is 10% körül tud, tehát messze többet tud ennél.

Nem vagyok sötétzöld, de a földre igenis jut elég energia a napból ami bőven elég lenne. Ezért írtam azt, hogy "valahol mindig süt a nap".

Egyetértve az előttem szólóval (#11) csak annyit tennék hozzá, hogy az arányokkal a kérdező tisztában legyen, hogy Magyarország teljes évi energiaigénye - napsugárzás formájában egyetlen óra(!) alatt megérkezik Magyarországra - ha felhőtlen az égbolt.

Aki az arányokkal tisztában van, nem véletlenül mondja, hogy irtózatos pocsékolás a földgázból nyert eletromos áram segítségével klímát üzemeltetni a nyári meleg ellen...

Mint az itteni válaszok némelyikéből is felsejlik, több probléma összhatásáról van szó.

Ez egy nagyon divatos téma, tehát mindenki fontosnak tartja, hogy véleményt mondjon, ha nincs meg a kellő tudása hozzá, akkor is. Sajnos a Green Peace nagyon sok aktivistája (de főleg az irányadó vezetői) nem nagyon tudják, miről beszélnek. Például atomhulladék szállítási útvonalához láncolni magunkat és nagy láncokat létrehozni, pontosan azt valósítják meg el, ami ellen tiltakoznak. A szállítmány a megállások és támadások miatt sokkal nagyobb veszély jelent, mintha gyorsan továbbmenne.

A földön van kellő mennyiségű energia és az előállításához, továbbításához, tárolásához szükséges tudás. Sokkal több, mint ami ma kell. Csak nem ott, ahol éppen szükség van rá, és megvalósítása nem annak hozna hasznot, akinek ma. Viszont pénzük és hatalmuk pont azoknak van, akik a mai forrásokat birtokolják, így ahhoz is megvan a kellő hatalmuk, hogy fejlesztéseket akadályozzanak meg. Például ma nem azért nincs széles körben villanyautó, mert nem megoldott a tárolás-töltés. Azért nincs, mert megvásárolták ezek szabadalmát és gondosan őrzik páncélszekrényekben. A benzinkutakhoz hasonló hálózat kiépítésének sem elvi akadálya van, a gyors tankolás is megoldott (mobil csereegységgel).

Egy új rendszer kiépítésében az energiaforrásé a legkisebb gond, mert abból relatíve kevés van, és (ha akarná) döntő szava volna benne a közigazgatási vezetésnek. A felhasználó egység viszont az üzemek és a családok, ahol a végberendezések döntő részét cserélni kellene. Ez az adott egység költsége, és addig nem éri meg belekezdeni, amíg nincs hozzá kellő mennyiségű akarat és ott pénz (az előállítás, szerelés ehhez képest szintén kisebb probléma).

Az erős ellenérdekek nem tesznek pillanatnyilag lehetővé ekkora összehangolt szervezést. A rosszul megfogalmazott és hibás tiltakozások pedig további lehetőséget és érvet adnak a pillanatnyi hatalmi érdekek kezébe. Például a repce, mint megújuló energiaforrás éppen most kezd nehéz helyzetbe kerülni és ad kitűnő érvet az ellentábornak, hogy miért veszélyesebb ez. Ugyanis az óriási vetésterületek, a rosszul alkalmazott módszerek és a mezőgazdasági törvényszerűségek alapvető semmibevétele szép lassan felborítja az ökológiai egyensúlyt. Rovarfajok pusztulnak ki élettér híján, a föld kimerül vetésforgók nélkül, és más gondok is jelentkeznek. Ebből akár oda is el lehet jutni, hogy a repce károsabb, mint az atomenergia, pedig mindkettő akkor káros csak, ha megszegünk alapvető természettörvényeket.

(Fukusimának nem szabadott volna bekövetkeznie, ha figyelembe veszik a térség szeizmológiai sajátosságait és az ebből következő tengerrengéseket. 1000 méterrel távolabb [és 50 méterrel magasabban] épült erőmű ma is vidáman működne, igaz az üzemelési költség nagyobb, a sumákolási lehetőség - szemét tengerbe eresztése - pedig kisebb lenne. Néhányan nyeretek pár milliót, néhány tízezren pedig veszítették az életüket.)

Nagyon sok esetben lehetne hasonlókat levezetni Csernobiltól a nemlétező villanyautókig, nem üzemelő termikus és naperőművekig, jó minőségű szigetelésektől a zaj fény és hőszennyezésig.

A fotoszintézis hatásfoka 7% körül van.

Hogy aztán ebből milyen hatásfokkal lesz növény - az megint más kérdés.

persze be lehet borítani egész városrészeket napelemmel,aztán meg leshettek az indukált klímaváltozások miatt. készült már valaha tanulmány h pl az eu által álmodotott szaharai cucc mennyiben változtatná meg az albedót a környéken és ez h hatna a légkörzésre,passzátra stb?

vagy uez eljátszható 100 000 szélerőművel,tengernyi vízerőművel(utóbbi káros hatásairól nem kell beszélnem azt hiszem)

cikk arról, hogy mennyi kapacitásunk van itthon a szél és a nap tekintetében valójában, OMSZ adatok, amivel lehet vitatkozni, csak nem érdemes:

[link]

arról pedig h milyen jövője van az atomenergiának, egy szintén "sötétzöld" Economist cikk:

[link]

arról pedig hogy alig volt nukis baleset, csak ennyit:

Csernobil óta közel 800 jelentős szivárgási balesetet jelentettek hivatalosan a Nemzetközi

Atomenergia-ügynökségnek. Az ügynökség kialakított egy értékelési rendszert a

problémák osztályozására, ez az INES . Ez egy 0-tól 7-ig terjedő skálán különbözteti meg

és értékeli az eseményeket abból a szempontból, hogy milyen hatással vannak a

lakosságra és a környezetre, illetve mely biztonsági és védelmi rendszerek sérültek.

Míg a csernobili katasztrófa az egyetlen, amelyik a legmagasabb, 7. fokozatú besorolást

kapta, számos kisebb-nagyobb balesetet jelentettek hivatalosan:

Az 5. fokozaton eddig 1-et, a Three Mile Island részleges leolvadást jegyzik, ahol hűtési

probléma miatt a reaktorban levő fűtőelemek körülbelül egyharmada megolvadt. TMI balesetet már most sokat

hasnlítják a fukushimaihoz. 1979. március 28-án történt a baj, a reaktor

tönkrement, és az anyagi kár igen nagy volt.

a 4. fokozaton 4-et, amelyek. Japánban, Indiában, Belgiumban és Egyiptomban

történtek;

a 3. fokozaton. 31-et, melyből 12 érintett atomreaktorokat; ezek 19 országban

történtek, többek között Svédországban, az USA-ban, Kínában, Spanyolországban,

Franciaországban és az Egyesült Királyságban, na és persze a magyarországi Pakson,

2003-ban.

a 2. fokozaton 254-et, ebből 132 érintett atomreaktorokat 34 országban.

Amikor a közlekedésben a lóvontatást felváltotta a gőz, majd a gőzt a belsőégésű motor, ezt pedig az elektromos autó, eleinte csak nagyon kevesen álltak pozitívan az újításokhoz. Aztán a kétkedők is elfogadták, de persze voltak/vannak ultrakonzervatívak, akik soha nem hajlandóak haladni a fejlődéssel. Ugyanez a helyzet az energiaforrásokkal is. A fosszilisek és az atom a múlté. A megújulókban kell gondolkodni. Csak azok tartanak ki a végsőkig az atom mellett, akiknek valamilyen gazdasági érdekeltsége fűződik hozzá.

(Egyébként a kérdés megfogalmazása már eleve védekező pozícióba helyezi azt, aki a szél/napenergia mellett tenné le a voksát. Ez erős elfogultságra utal a kérdező részéről. Az elfogultság pedig sosem volt az intelligens vitázók jellemzője...)