Azonos külső átmérő esetén a cső, vagy a tömör rúd törik el elöbb, ha hajlításra terheljük?

Csak a könyvet kéne elővenni a megválaszoláshoz..

De hogy ne csak erre hivatkozzak:

Tehát van 2(!) csövem, tök egyforma anyag, minden..

Ugye egyformán fognak viselkedni, egyforma terhelés alatt hajlanak stb.

Akik azt gondolják, hogy a cső a jobb, akkor gondolkodjanak.

És akkor az egyik csövet "feltöltöm" teljesen és akkor tömör rúd lesz belőle.

Mi a túrótól lenne gyengébb az így "képzett" rúd?

"Benne van" az induló cső, meg még plusz anyag is!

Nos ezen az oldalon nem tudlak kiokosítani, mert a szilárdságtan nagy falat, több éves stúdium plusz jó pár év gyakorlat, aztán mondhatod h valamit konyítasz hozzá.

Egy egyszerű példával válaszolok /nem cső, mert az bonyolult dolog, roppant mód anyagfüggő):

Vegyél egy kőművespallót, mondjuk 4 méterest, tedd a végeit egy-egy bakra. Ha ráküldöd a mestert középre, kövérségétől függően :-) behajlik alatta. De ha élével helyezed ugyanoda úgy, hogy jobbról-balról megtámasztod az eldőlés ellen, nyugodtan egyensúlyozhat rajta, csak műszerrel lenne mérhető a behajlása.

Más az "inerciája" - pedig a terhelt tartó ugyanaz.

Mondom: nem hasonlatnak szántam csupán annak, hogy milyen bonyolult dolog a statika és az erőtani számítás.

Cső vagy tömör rúd ... agyalogni nem érdemes rajta, mert egyik esetben ez, másikban az a célszerű dolog.

A megfelelően méretezett csőtartók erősebbek, gyakran veszik igénybe a tervezésnél (gondolj az önsúlyra, árra stb) de ha már dinamikus erőhatások is érik akkor más a nóta ... erre példa a hátsókerék meghajtás "kardán"tengelye, ami 99%-ban cső, míg az első kereket meghajtó féltengely 995 ezrelékben tömör anyagú.

Szóval ... hosszú és bonyolult.

Tanácsom: vedd elő a könyvet, könyveket, aztán: lásd fentebb.

ma 14:55-nek..

ma 09:09 vagyok...

Azonos KÜLSŐ ÁTMÉRŐRŐL szólt a kérdező és nem azonos KERESZTMETSZETEKRŐL!

Neked a sok stúdiumoddal csak azonos anyagkeresztmetszetek (az azonos anyagkeresztmetszet csőnél csak akkor lehetséges, ha nagyobb a külső átmérője!) és nem azonos külső átmérők mellett volna igazad, de ezt mintha nem így látnám a válaszodban!

És nem hosszú ezt leírni..

DIXI !

(ezzel befejeztem)

Uraim. Sok az okoskodás. Ezért én is...

Ugyan miért törne el bármelyik is?

Azt sem tudjuk, milyen anyagról van szó.

Pld.: az üveg eltörne, az A38 acél egyszeri terhelésre csupán elhajolna, meg ilyenek...

Már régi a téma, és nem is mondanám magam szakértőnek benne. Fémes szakmám van, de mi is ugy tanultuk hogy a cső erősebb. (persze ha megfelelő falvastagsága van)

És miért is, mert hajlításnál, van egy húzott és egy nyomot öv. Tömör anyagoknál mindkettőből csak egy van, viszont csöveknél kettő.

De másik példa, talán mindenki látott már a híradóban spagetti hídépítő versenyt. Itt is nem véletlenül használnak üreges szerkezetű csöveket.

De hogy elejét vegyem a további kérdéseknek és válaszoknak. A falvastagság nagyon nem mindegy!

pl egy 50mm es cső esetében a 2-3 mm es falvastagság biztos gyöngébb mint egy tömör cső, viszont 20 mm es falvastagság esetén már valószínű, hogy a cső SOKKAL!!! erősebb lesz.

Pontos választ adni csak számításokkal lehetséges, mert sok mindent számításba kell még venni.

Amúgy nem véletlen készülnek üreges anyagból az F1 es autók lengőkarjai, a vitorlaárboc, de itt lehetne sorolni napestig, mert minden nagy teherviselő elem üreges szerkezetű, már az ezer éves teherautók alváza is üreges szerkezetű volt, és ez nem csak a súlycsökkentés miatt.

Az anyagok formája igenis nagyon sokat számít, pl vegyünk egy 20x20 cm átmérőjű tömör anyagot ha ebből a 20x20 cm ből kimetszek egy I alakú részt, ez sokkal esősebb lesz mint a sima négyzetes anyag. (persze csak megfelelő irányú terhelés esetén!)

De lehetne még sorolni a boltív vs. szögletes nyílás, stb..

De itt egy kis olvasnivaló, gyerekeknek készült, talán ezt az is megérti aki nem akarja megérteni: [link]

Srácok, valahogy idetévedtem, és szétröhögtem magam! A kérdező vagy zseni, és mindenkit szívat, vagy tényleg nem ért a műszaki dolgokhoz.

Hogy miért is gondolom ezt? Elmagyarázza pontosan a paramétereket a 3. oldalon. Idézem (zárójelben közben kommentelem)

"Tehát van két AZONOS ÁTMÉRŐJŰ rudam (ok, de jobb lett volna a "külső átmérőt" írni). Mondjuk hosszuk az átmérőjüknek a tízszerese (teljesen lényegtelen). Anyaga mindkettőnek teljesen azonos összetételű, homogén, és a belső feszültségekben is azonos (korrekt, de megint lényegtelen). Az egyik TÖMÖR (oké...), a másik VASTAGFALU CSŐ, tehát mondjuk a falvastagsága az átmérőjének a fele (MIVAAAN??? :) ).

Na itt jött a gyanú - zseni, vagy ... mégsem? Értelmezzétek már légyszi! De segítek: vastagfalú cső, aminek a falvastagsága az átmérőjének a fele. Tehát az s (falvastagság) egyenlő r - azaz rádiusz! Ez megint csak tömör bak*er! :D

De az eredeti kérdésre a válasz (ami kérdés egyébként hibátlan): természetesen a tömör rúd nagyobb terhelést bír, mint a cső ugyanakkora külső átmérő (méret) esetében. Ez igaz akár négyzetes zártszelvény vs. tömör négyzetrúd esetében is... Ha van lehetőség a másodrendű nyomaték növelésére (és ez által a teherviselés növelésére) oly módon hogy a szerkezet súlya nem növekszik, vagy csökken, akkor üreges szelvényt kell használni. Jött itt példa: az F1-es autók lengőkarjai súly/aerodinamika, hajóárboc - bizony itt is a súly a fontos - mint a bambusz esetében... itt mindenhol volt lehetőség kifelé tágítani, ez által az adott terhelést kisebb súllyal "viselni". Peace!