Igaz hogy a szinkronmotornak nincs indítónyomatéka?

Így van, a szinkron motor indítónyomatéka nulla. Az indításához külső motor vagy a forgórészében elhelyezett rövidrezárt tekercs (kalicka) kell. Ez utóbbi esetben a szinkron motor aszinkron motorként indul el, a forgórésze nem kap egyenáramú gerjesztést. A megfelelő fordulatszámnál bekapcsolják a gerjesztést, ekkor a motor szinkronba ugrik.

Azért nincs indítónyomaték, mert az állórész által létrehozott forgó mágneses tér a szinkron fordulatszám eléréséig gyorsabban forog, mint a gerjesztett forgórész. Ezért hol az egyik, hol a másik irányba fejt ki rá erőt, az eredő nyomaték nulla. Ha a motor szinkronban van, akkor a forgó mágneses tér mintegy "maga után húzza" a forgórész mágneses pólusait és a nyomaték állandó. Ha a túl nagy terhelés miatt a forgórész kiesik a szinkronból, akkor óriási áramlökések léphetnek fel, a szinkron motort azonnal le kell kapcsolni a hálózatról.

Nem tudom kaptál-e választ azóta máshonnan, illetve túl késő-e, de hátha hasznos lesz még (valakinek).

Nem annyira vagyok biztos benne mit értesz indítónyomaték alatt, de ha jól értem mit, akkor tényleg nagyon kicsi. Viszont (egy értelmes konstrukciónál) nem a csapágyak jelentik a gondot, hanem a tehetetlenségi nyomaték.

Vegyük végig egy álló szinkron motorra kapcsolt hálózat okozta folyamatokat. Lényegében nulláról kéne hálózati (kör)frekvenciára gyorsítani egy nagy tehetetlenségi nyomatékú tömeget, ami végtelen kinetikus energia változást jelent, ehhez pedig végtelen teljesítmény kellene.

Ha ezt villamos oldalról nézzük (mivel motor), a végtelen felvett teljesítmény zárlatnak felel meg. Ez okozza ugye a nagy áramlökéseket a váltott irányú erőkifejtésnél. Na de miért lesz váltott? Egyszer felveszi a nagy áramot, és már fel is gyorsult, nem?

Hát ez így lenne, ha létezne végtelen zárlati teljesítményű csatlakozási pont, de nincs, még nagyfeszültségen is csak elméleti közelítésben létezik. Sőt, maga a motor helyettesítő képéből is kijön, hogy az is korlátozza a végtelen áramot (tranziens állapotban is, különben terhelési szöget sem lehetne változtatni üzemelés közben, ergo nem hajthatnál meg vele semmit).

Nos tehát, indulni nem bír magától. De valamekkora teljesítményt azért felvesz, lesznek áramlökések (az oda-vissza irány szerinti szinusz valójában). Hova kerül az a teljesítmény?

Ha elég kicsi zárlati teljesítmény alakul ki, akkor csak jól megrezegteti a gépet. Az se tesz valami jót, de van ennél durvább.

Volt egy eset egy vízerőmű generátorával. Nem tudom, hogy a frekvenciát is elszúrták, vagy csak a bekapcsolás fázisszögét, de végülis mindkettő hasonló "zárlatszerű jelenséget okoz" a gépkapcsokon. A teljesítmény ezesetben úgy hasznosult, hogy a generátor megugrott. Akkorát, hogy áttörte a gépház tetejét, átugrotta a felette tornyosuló gátat, és a 30 méter magasra duzzasztott víztározóban kötött ki. Egy soktíz tonnás szinkron gép. Szerencséjük volt.