4, Miért látszanak eltorzultnak a betűk a könyvre fektetett műanyag vonalzó szélénél? 5, A felületre merőlegesen beeső fénynek hány fokos a beesési és törési szög? 6, A pontosan felettünk látszó csillag abban az irányban van-e, ahol látjuk? Miért?

6. A gravitációs lencsék miatt semmi sem arra van kb mint amerre látjuk őket, a fökötted lévő sem kivétel.

5. hát ha elolvasod a kérdésedet akkor nyílvánvalóvá vális a beesési szög. a törés nagysága függ a közeg optikai sűrűségétől, törésmutatójától. nem vagyok teljesen biztos, de a merőleges fénysugár szerintem nem törik meg, mivel a törést a beesési merőlegestől mérjük szóval ez így 0 fok.

4. vagy mert a vonalzó nem teljesen sík felületű, hanem domború, vagy mert van egy kis bevágat a vonalzó szélénél, és azokról a betűkről érkező fény máshogy törik mint máshol. de szerintem az 1. a jó, azaz a vonalzó széle le van kerekítve

A vonalzó széle "lejt". A lekerítés miatt torzítva töri a fényt.

Felületre merőlegesen eső szög nem törik meg. Mind a beesési, mind a "törési" szög 0°.

A pontosan felettünk LÁTSZÓ csillag nem abban az irányban van. Az a csillag látszik ott ahol valójában van, amelyik tényleg pontosan felettünk van épp, ilyenkor a fényének útja egyenes. (ideális esetben, ahol csak a Föld légkörével/gravitációját vesszük figyelembe, más égitestekét nem)

Kedves MrMultiErudite!

Ennyi erővel szót ejthetnénk a műanyag vonalzó polimerláncai rendeződöttsége miatt fellépő anizotrópiákról, amiket már feszültségoptikai műszerekkel ki lehet mérni, sőt ritka szerencsés esetben még szabad szemmel is lehet látni a hatásait. Sőt, elképzelhető, hogy a vonalzó szélénél nagyobb a fizikai igénybevétel, amit szintén bele kell kombinálni.

Ahogy a műanyag vonalzó fénytörései miatt fellépő kromatikus aberációkról épp úgy szót kell ejtenünk, mint a fénynek a szóródásairól, minek hatására a mögötte lévő dolgokat sötétebbnek, kisebb színkontrasztúnak és torzítottnak, homályosabbnak látjuk.

Emellett a másik két válaszod sem volt egészen kielégítő. Főleg a kérdezőnek, akinek az általános iskolában kell ezekre válaszolnia a fizika tanárának. :-P :-D

ui.: Továbbá egyéb spektrofotometriai hatások is közre játszanak a fényhullámok színeinek és irányainak a változásához, de ebbe most nem mennék bele részletesebben, ahogy a másik két kérdésre való válaszokba sem, legfeljebb csak ha majd nagyon szeretnéd :-P :-D

Tisztelettel:

xyzxyzxyzxyz

A fénytöréshez nem szólnék, de a Csillagok látszódásához igen.

Ha a fejünk felett van pontosan a csillag az csupán azt jelenti hogy a levegőben nem törik meg a fénye. Tehát emiatt ott lenne, ahol látszik. De van egy olyan hatás amit leírtak, hogy nagy tömeg mellett elhaladva a fény a görbült térben látszólag görbén terjed. Tehát emiatt egy picit odébb van, mint ahol érzékeljük. Ez az eltolódás nem nagy, ugyanis a szabad szemmel látható csillagok távolsága maximum néhány ezer fényév. Ilyen távolságon belül nincs olyan jelentős tömeg, ami komolyabban eltéríthetné a fényt.

Van azonban még egy dolog, amit eddig senki nem említett. Ez pedig a következő.

Minden csillag mozog a térben. Ezt szaknyelven "sajátmozgásnak" hívjuk. Ez önmagában még nem is olyan nagy érték, de ha azt figyelembe vesszük, hogy a fénynek alkalmasint nem is kevés idő kell míg ideér, ez a mozgás már komoly szögtávolságot is kitehet! példaképp a legközelebbi csillag a Nap után a Proxima Centauri is 4,25 fényévnyire van, így a fénye ennyi idő alatt ér ide. A sajátmozgása 3.85 ívmásodperc/év. Tehát a távolságából adódó eltérés a látszó helyzete, és a valódi helyzete között 16.3 ívmásodperc. Ez a szögtávolság körülbelül a Hold korong átmérőjének egy száztized része. Viszont az emberi szem felbontóképessége kb. 1 ívmásodperc, tehát azért ez az eltérés szabad szemmel is bőven észrevehető lenne. Ez gyakorlatilag az összes csillagra igaz. Bár természetesen lehetnek olyan csillagok, amiknek a sajátmozgása nagyon kicsi, vagy akár nulla (pont felénk jön, vagy tőlünk távolodik), és így a mértéke nem érné el a szem felbontóképességét, de ennek kicsi a valószínűsége.

A kérdésre tehát a helyes válasz; Elképzelhető, hogy a fejünk felett lévő csillag pontosan ott van ahol látszik, de ez teljesen valószínűtlen.

ma 10:34-es!

Megnézem, ahogy szabad szemmel (minden segédeszköz nélkül... magyarul egy primitív szeksztánst se...) észreveszel több hónap alatt lejátszódó néhány ívmásodpercnyi eltérést egy csillag helyzetében...

Mondjuk nem mondtad meg, hogy mennyi idő lefolyása alatt... pl. évek alatt könnyebben ki lehet nézni szabad szemmel is...

A légkörben pedig mindig megtörik a fény. Ha 90°-os a beesési szöge, akkor is. Ráadásul 2 db pár cm-re lévő, egy időben, párhuzamosan futó, ugyan olyan frekvenciájú fénysugár is a légkörfluktuáció miatt máshogy torzul.

Továbbá írtad, hogy ilyen távolságra a gravitációs lencsehatások minimálisan torzíthatják el a fénysugarak útját. Mihez képest?

Nagyobb távolságban lévő.. mondjuk egy brutál távoli, több milliárd fényévnyire lévő kvazár (pl. Einstein-keresztnél ~8 milliárd fényév) fényét is csak minimális szögben téríti el. Csak az óriási távolság miatt lehet tök jól látni.

xyzxyzxyzxyz