Milyen típusai vannak az erősáramú távvezetékeknek, és ezeknek milyen kritériumaik vannak?

Magyarországon a legnagyobb felsővezeték 700kV.(Ukrajnától) itt több kábelen távtartókkal merevítve ,hogy a levegő is vezesse az áramot.

Kritériumok: megfelelő szakítószilárdságú távvezeték(szél ,hó,jég)

Megfelelő keresztmetszet ,hogy mennyi Amper/mm2 folyik át(ne melegedjen);erek száma is ettől függ

A különböző oszlopok különböző feszültégűek 230V,10kV,20kV,100kV,400kV,700kV

a biztonságitávolság miatt magsabbak

A piros gömbök a vezetéken meg radar reflektorok a légiközlekedésben résztvevőknek

[link]

[link]

[link]

Mily jó, hogy 1 kérdést sokféle módon meg lehet fogalmazni. Lássuk a választ: a közcélú villamosenergia ellátásban a leggyakoribb távvezetékek:

kisfeszültség: 0.4kV, erről kapják a házak a villanyt (családi ház), illetve ez megy mindenkinél otthon a "konnektorba", ott ugye fázisfeszültség, 230V

Középfeszültség: 1000V-tól felfelé, 120kV alattig, jellemzően 10kV városokban föld alatt, 20kV, 35kV falun illetve ipari áramellátás kisebb-nagyobb gyáraknál:

Nagyfeszültség: 120kV felett, idehaza 400kV-is, és van egy nagyon nagy feszültség, a 750kV-os Albertirsa-Zapad között.

120kV: áramszolgáltatói hálózat városok betáplálásánál, illetve kisebb erőművel hálózatra kapcsolása, extrém nagy gyárak ellátása.

220, 400, 750kV: nem sok van belőle az országos alaphálózat. [link] oldalon a rendszerterhelési térképen pontosan megtekinthető, miből, mennyi és hol van.

Távvezeték oszlopok, erek száma, típusa:

0.4kV: 4+1 ér szokott futni, azaz 3 fázis és a nulla, az 5. ér a közvilágítás, ha külön vitték. A keresztmetszete a trafótól távolodva általában csökken. Régen szigeteletlenül vitték, ma már szigetelten viszik a levegőben is. A szigeteletlen vezeték jobban terhelhető, mivel ugye a szigetelés nem csak villamosan szigetel, hanem hőszigetelő is. Szabadvezeték 200Cfokra is melegíthető gond nélkül, míg a szigeteltnél (most általánosan) a 60 is sok lehet...

Középfeszültség: 3 fázis megy. Ha vízszintesen van, akkor földszimmetrikus, a 3szög alakban, akkor fázisszimmetrikus az elrendezés. Ezt azért váltogatják, mert ezen a feszültségen az elrendezésből fakadó reaktancia (induktív ellenállás) is igen jelentős, és a távvezeték szempontjából optimális )minél kisebb veszteségű, és a végein minél kisebb kompenzációt igénylő) módon vezetik. Ezt jól ki kell számolni.

120kV: itt érvényes a középfeszültségen is megismert "forgatás" a föld- és fázisszimmetrikus helyzet miatt, de itt már a villámvédelem külön plusz vezetőt kapott. Középfeszültségen minden 10. oszlopon látszik egy érdekes szerkezet, ez az oltócső, ami a villámvédelmi túlfeszültség levezetést végzi. 120kV-on ezt ritkábban ismétlik, és másképp, helyette az említett felső, vékonyabb, villámvédelmi vezetők(k) van(nak). Vízszintes elrendezésnél 2 plusz vezeték, fázisszimmetrikusnál (3szög) 1 ilyen van.

120kV-ot kétrendszerű módon is visznek, azaz 3+3 fázisvezető van, plusz felül a 7. villámvédelmi vezető. A 3-3 fázis általában fázisszimmetrikusan megy, azaz az 1 rendszerhez tartozók 2db 3szög alakban vannak (azaz egyik oldalon felül és alul-hoz tartozik a másik oldali középső...)

220 és 400kV-on is az előbbi a helyzet, csak a szigetelőméretek növekednek.

750kV-on csak egyrendszerű van, az előbbieknek megfelelő elrendezésekben.

A vezetékek többszörözése a keresztmetszet, azaz terhelhetőség növelésével függ össze. 120kV-on a duplázás a maximum, felette akár a 4-szeres keresztmetszet is megszokott. Azért nem együtt viszik őket, mert így a hűtése sokkal jobb.

Földalatti kábelezés: elvileg bármekkora feszültségszinten lehetséges. 120kV-ig mindennapos dolog. Csak ott megy föld alatt, ahol föld felett lehetetlen elvinni. Két oka van: az egyik a terhelhetőség, a másik a karbantarthatóság. Ha egy földkábel szigetelése megsérül, igen komoly munka kijavítani. Az üzem közbeni ellenőrzés is nehéz komoly műszerezettségek igényel, nehezen kezelhető, javítható. Budapesten föld alatt megy azért pár 120kV-os kábel, 10kV-os pedig rendkívül sok. Nem csak itt, hanem minden városban.

120kV felett ritka a földkábel, de ha rákényszerülnek, akkor muszáj.

Természetesen utak felett, folyók felett megfelelő statikai teherbírással, és az alatta menő forgalomtól kellően távol (engedélyezett magasságú járművek is megfelelő biztonsági távolságban legyenek, mely távolság az átütési feszültség több 10x-ese!) És persze a távvezetékeknél is vannak statikai tartóoszlopok, amelyekre a kifeszítést végzik, a közbülső oszlopok csak tartják. Amikor új vezetéket húznak, a tartóoszlopokra görgős tartókat tesznek, így fűzik fel és feszítik ki a vezetéket, majd végül fix kötésre cserélik a görgőket.

A távvezeték oszlopokat rendszeresen ellenőrzik a korrózió és más időjárási behatások miatt, alul manuálisan, felül helikopterről.

Dióhéjban talán ennyi.