Hogyan lehet egy sugár-, vagy rakétahajtómű teljesítményét meghatározni?

Melyik teljesítményét?

1. A hajtott járműre ható gyorsítóteljesítmény egyenlő a tolóerő és a jármű pillanatnyi sebességének a szorzatával.

2. A kiáramló gázsugár teljesítménye egyenlő az egy időegység alatt kibocsájtott gáz tömege felének és annak a sebességnégyzetének a szorzatával.

3. A hajtóműben felszabaduló hőteljesítmény is egy fontos mutatószám, mert a modern berendezéseknél ennek több mint a fele alakul át a 2. pontban említett mechanikai teljesítménnyé. Az óriási teljesítménysűrűség miatt az expanzió gyakorlatilag tökéletesen adiabatikus, ezért a termodinamikai hatásfok igencsak magas.

4. A leggyakorlatiasabb mutatószám viszont a hajtómű specifikus impulzusa, mely csak közvetett kapcsolatban van az energetikai hatékonysággal - de az űrrepülésnek nem ez az egyetlen logikátlannak tűnő tulajdonsága!

Ez sajna csehül van, de nagyon jó áttekintést nyújt az atmoszferikus sugárhajtóművek tulajdonságairól:

[link]

"Az erő egyszerű, hiszen van tolóerő, de a sebesség már kérdés számomra, hogy minek a sebességével szorozzam be?"

Természetesen a jármű sebességével szorzol. Az űrben viszonylag egyszerű a téma, de atmoszférában a hatásos tolóerő erősen sebességfüggő.

Minden sebességtartományra más konstrukció a legalkalmasabb. A repülés nem egy energiatakarékos téma, de a hangsebesség árlépése után kezd eldurvulni a helyzet.

Hangsebesség alatt az a szuper, hogy bár a gyors repülés energiaigényesebb, de ezzel arányosan csökken az utazási idő. Egy vadkacsa és egy modern sugárhajtású légibusz specifikus fogyasztása nagyjából azonos, csak a légibusz sokkal gyorsabban célba ér. Ebből a megfontolásból vitték el a fejlesztést a gyors szubszonikus gépek irányába, mert azok gyakorlatilag olyan gazdaságosak, mint egy modern takarékosabb fajta személygépkocsi.

A fentebb linkelt cseh nyelvű oldal nagyon részletes elméleti leírásokat tartalmaz. Használd az online Google fordítót!

Kedves 4-es. A leírásod pontatlan. Nem a jármű, hanem a hajtómű sebességével kell szorozni. A kettő üzemszerű állapotban azonos, de például egy szárny leszakadás esetén lehet rövid idejű eltérés.

(de jól eset játszani a precíz fafejet)

"Aki a hajtómű sebességgel szoroz:

A fékpadon nulla a teljesítmény, mert 0 a sebesség, pedig valójában van teljesítménye!"

Kérdező - most ezzel a válaszadót (engem) akarod kioktatni? A hajtás szempontjából leadott hasznos mechanikai teljesítmény a fékpadon pontosan nulla - ez tény!

Amúgy a legelső választ is én írtam, így bevezetve a fontos fogalmakat - többek között a specifikus (vagy fajlagos) impulzus fogalmát - mely bár nem teljesítményt jelent, mégis egy meghatározó mutatószám a lendületmegmaradás törvénye miatt.