Csőívek hajlításakor a gyakorlatban a hajlítási sugár legalább hányszorosa kell, hogy legyen az ármérőnek?

Ez nagyon függ az anyagtól...

Teljesen másképp viselkedik egy acélcső és egy rézötvözet. A hőmérséklet szerepéről nem is beszélve. Gyakran melegen lehet csak érdemlegesen hajlítani.

A szakirodalomban találhatók ajánlások, és elméleti úton levezetett formulák, a gépipari gyakorlat ezeket használja.

Csövek hajlításakor gyakran alkalmazott módszer, hogy a "lapulás" elkerülésére pl. feltöltik homokkal azt.

Persze, mert acél és acél közt is van különbség, aki hallot a vas-karbon ikerdiagramról, az tudja miről beszélek.

Hőmérséklet, anyagösszetétel, hajlítási technológia, mind befolyásoló tényező.

Kedvező acél esetén, több lépésben elvégezhető a hajlítás akár 2-es arányszám mellett is, többszöri hőkezelés alkalmazásával.

Egy rideg anyagnál viszont még a 10-es arány is horpadást és vetemedést fog okzni, hőkezelés nélkül...

Kérdező, csak gondolj bele, mekkora kell legyen ez a szám egy sima üvegcső esetén, és mekkora egy ólomcső esetén. Nem tudom egyiket sem, de nem csodálkoznék, ha akár ezerszeres (vagy még nagyobb) különbség is adódna szobahőmérsékleten. Ebből már látszik, hogy a dolog egyik legmeghatározóbb függvénye maga az anyag, a másik pedig a hőmérséklet (mézszerű állagúra melegített üvegcsövet kábé az ólomhoz hasonlóan lehet hajlítani, ha nem jobban).

Innen már csak egy lépés annak ismerete, hogy az acél alatt nem egy fajta anyagot értünk, hanem különböző (egyébként elég széles skálán mozgó) ötvözetek egész sorát. Nyilván, másféle anyag másképpen viselkedik, tehát ehhez mérten acél és acél között is vannak (akár óriási) eltérések.

Tehát ismerned kéne az acélcsöved anyagának pontos összetételét ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhasd. Ha ezt nem tudod, akkor még mindig ott van a "parasztmegoldás": fogsz belőle egy darabot, és elkezded hajlítani - ha kibírja akkor szerencséd van, ha nem, akkor a következőnek nagyobb ívet kell hagyni. Persze ez az általad írt esetben elég drága mulatság is lehet.

Egyébként ilyen méretek mellett már van amikor nem kerülik, hanem inkább bekalkulálják a horpadást, gyűrődést is:

[link]

Persze vannak esetek, amikor ez a megoldás nem célszerű, vagy nem alkalmazható.

"Csövek hajlításakor gyakran alkalmazott módszer, hogy a "lapulás" elkerülésére pl. feltöltik homokkal azt."

Sót, viasszal vagy homok-viasz keverékkel kitöltés, valamint nagynyomású hidraulika olajjal "felfújás" is lehetséges a berogyás ellen.