Hogyan segítsem a légáramlást a szobák között a klíma hatékonyabbá tételére?

1. A klíma nem lehet 5,3 wattos.

2. Az idei szezonra alighanem már marad az ajtóba rakott ventilátor.

3. Jövőre szereltessetek fel több kisebb beltéri egységet a már meglévő központi aggregátra.

Csodák nincsenek valahogy azért hidegebbnek kéne lennie. Elöször is nyilván nem elég több szobára a kapacitás.

De lehet hogy az van, hogy a ventilátor ellenére nem kering annyira a levegö mint gondolnád. A ventilátor saját légsugara, ütközik a szobába visszaáramló levegővel, ezért nem jut messzire.

Tehát nyomod ki a ventilátorral a szobából a levegőt a másik szobába, de kinyomott levegő helyére természetesen ugyanazon az ajton keresztűl visszaérkezik a szobába a levegő, ami részben ütközhet kiolthatja a ventilátor légsugarát. Probáld a ventilátor szögét helyzetét állítgatni (lefelé fölfélé oldalra), hátha valamelyik irányba magaságba kedvezőbb lesz a légáramlás. Amugy nem bonyolult, minnél messzebbről minnél jobban érzed a ventilátor szelét nyilván annál messzebbre jut.

Néha hallani is, hogy a ventilátor furcsán kerepel, ahogy ütközik a visszaáramló levegő a nyomott levegővel.

A ventillátort ha berakod az ajtóba, nem fogja kiszívni a szobából a levegőt, ebben nem hatékony - csak abban a szobában forgatja meg, ahol van.

Tehát úgy kell berakni, hogy kifújja a szobából a levegőt, az hatékonyabb lesz. Csak vigyázz, hogy a légáram ne ütközzön a falba, és legyen hol visszajönnie az ellenáramnak.

Az ilyen belső elrendezéseknél a légáramlások irányai mindig sajátosak és nem elég egy ventilátort csak úgy valahova lerakni, hanem ki kell kísérletezni, hogy hova jó tenni.

- Kérdés, hogy a ventilátor hideg levegőt fújjon vagy meleg levegőt?

Alapvetően figyelembe kell venni azt is, hogy az ajtón, ahol ki akarjátok fúvatni a hideg levegőt, ott se lehet az ajtó közepén a ventilátor, mert a légáramlás csak két irányú tud lenni! A meleg levegő felszáll és a plafonnál gyűlik fel leginkább. Így a meleg és hideg levegő áramlását is kell tervezni. Az ajtókon a hideg levegő a padlónál mindig tud áramlani, míg a meleg levegő az ajtó tetején kevésbé. A padlónál a hideg levegő biztosabban áramlik, mert a plafon magasabban van és nem fog annyira mozogni a fenti meleg levegő lefelé az ajtó felé. Viszont, ha a fenti meleg levegő nem tud áramlani, akkor a padlón a hideg sem fog.

Így az ajtó tetején a meleg levegő beáramoltatása a klímához hatékonyabb tud lenni, de még jobb két ventilátorral oldani meg a két irányt, vagyis fent befújni a légkondihoz a meleget és a padlónál kisegíteni a hideget.

Látatlanban azt érdemes kipróbálni elsőre, hogy a hideg helyiség ajtójában a ventilátort a padlóhoz tenni! Ott menjen ki a hideg és fent bejöhet a meleg levegő. És a klímát is a padló felé irányítani és nem a plafonhoz, de ezekkel variálni kell.

Csak érdekességnek ugyanezt füst kiáramlással is megcsinálták és, hogy lássad mennyire megoldható, ha 1. foglalkoznak vele, 2. ha nem egyszerűsítik egy első kísérletre. Egy paleolit barlang lakóhelyen kipróbálták, hogy a tűzrakó helyek mennyire vannak megfelelő helyeken. Negyvennél több füstérzékelőt helyeztek el a füst méréséhez és kipróbálták mindenhol a tűzrakó helyeket. Kiderült, hogy ahol a tűzrakó helyek voltak, ott volt a létező legjobb a füst kiáramlása a barlangból és nem tudtak jobb helyet találni neki. Vagyis kérdező intelligenciával ez bizony megoldható volt már több tízezer éve is, ha értjük hogyan is működik és megérteni és kísérletezni is kell vele, mert minden lakás és ház más elrendezésű.

Az ajtó közepén viszont biztosan nem lesz megfelelő a kiáramoltatás, mert jobb, ha van egy felosztás az ajtónál külön a hideg és külön a meleg levegő áramlásához. És ilyenkor érdemes lehet egy nagyon erős ventilátort venni, mert ezek kis távolságokra vannak tervezve. Volt szerencsém gyakorlatban kipróbálni egy német világháborús asztali típusú ventilátort. A külseje nyilván nem egy mai kategória, és konkrétan egy vastag öntöttvas volt a talpa. :) Na max fokozaton felborult a vastömb talpával is és le kellett súlyozni még pluszban. Bár az is igaz, hogy voltak csavarozási helyek a talpán és le lehetett csavarozni is, mert azokat bunkerek hosszú folyósóira tervezték, így nem véletlenül volt annyira erős. Nem lett volna akadály annak két szoba. :) Valami efféle "gyönyörűség" volt védőráccsal [link]

Visszatérve a kérdéshez... Nézd meg a klímád adatait, például, hogy hány légköbméterre van tervezve és a teljesítménye arányos-e a beltereddel.

- Légköbméter: 1 m² helyiség hűtéséhez 0,1 kW hűtőteljesítmény szükséges nagyságrendileg. Tehát egy 50 m²-es lakáshoz 5kW-os klíma kell. És ez csak a minimum amitől azért jobb, ha a teljesítmény valamivel több. (Alap értékek amiknek utána tudsz nézni és ha valaki jobb számot tud, akkor nyugodtan javítsa.) Ha túl kicsi a teljesítménye a légkondinak per magas a hőmérséklet kint, akkor kérdéses, hogy el tudja-e érni a megfelelő hűtést adott légtérre. Talán folyamatos működéssel megfelelő lehet.

- Max külső hőmérséklet: A rendszer felveszi a hőt a beltéri levegőből, és kivezeti a hőt a külső levegőbe. Nagyon meleg időben a klímaberendezések keményebben dolgoznak ugyanazért a belső hőmérsékletért és annál kevésbé hatékonyak, minél melegebb van kint. Erről az USA-ban is van szó, ez technológiai dolog.

"Srinivas Garimella, a Georgia Tech gépészmérnök professzora szerint az Egyesült Államok számos részén a hőmérséklet az elmúlt napokban jóval meghaladta a 100 Fahrenheit-fokot (=38 °C), ez komoly problémát jelenthet."

"Az Egyesült Államokban a legtöbb új rendszert 95 fokos (=35 °C) napra tervezték. Ez egy forró nap, de nálunk egyre több ilyen nap van" - mondja. Ilyen körülmények között "a hatékonysága csökken, és ténylegesen elveszít egy kis kapacitást, ami azt jelenti, hogy az egység megállás nélkül fog működni"

"A kompresszorok kevésbé hatékonyan működnek magasabb hő mellett, ami azt jelenti, hogy nagyobb teljesítményre van szükségük a munkához. A magasabb páratartalom is "nagy plusz terhelést" helyez a légkondicionáló rendszerre, mondja."

( [link] )

- Hőfok átlagolás a helyiségek között: Egyszerű számolás és az eredmények meglepőek tudnak lenni. Itt egy sematikus számítás amiben nincs légköbméter és semmi más. Van három helyiség. A légkondicionáltban tegyük fel a hőfok 18 °C, a másik két hűtendő helyiség legyen 32 °C. Ha a hideg levegőt eloszlatjuk, elkeverjük akkor az átlag mindenhol csak 27 °C lesz. Na ez a 27 °C valójában nem annyira hűvös és ráadásul sok időre lehet szükség. Idővel a klíma ezt tovább fogja hűteni, ha van légkeringés. Minden esetre, ha sikerült is teljesen megkeverni a levegőt a helyiségek között, még akkor is idő, mire 18 °C-ra hűlnek. Így nem az első fél-egy órát kell figyelembe venni. És érdemes lehet a kezdeti lehűtéshez a leghidegebbre állítani, hogy a kiegyenlítődésig kevesebb idő teljen el.

- Érdemes lehet légterelő csatornákat, lapokat kialakítani, hogy megvezessed a ventilátor levegőjét. És a több ventilátor lehet igazán eredményes. Egy az ajtónál lent és egy fent és egy méterre az ajtótól. Az irányokat is lehet változtatni és egy vékony cérnával látható a légáramlás, hogy van-e megfelelő mindkét irányban.

- Működési tartomány: Nézd meg a klíma min és max működési tartományát is, hogy elegendő-e a mostani nőséghez.

Úgy van, ahogy az #5-ös mondja, a hideg levegő a feljárati lépcsőn lesúvad a földszintre, és az 5 kilowattos klímáddal az egész házat akarod hűteni, ami természetesen nem megy. Nagyáruházban kell kérni banános, vagy egyéb nagy stabil kartondobozokat, és kartonból a lépcső-lejárat köré 60-80-100 cm magas résmentes torlaszt kell körben építeni, hogy az emelet előtere legalább 80 cm magasan megteljen hideg levegővel. Ekkora vastagságú hideg-levegő rétegből már lehet ventilátorozni a szoba irányába. Reméljük, praktikusan a klíma kifújási iránya a felső szint valamelyik hűtendő szobája felé mutat. Ha nem, egy ventilátor egy szobához nem is elég.

Ha a klíma kifújási iránya éppen a földszintre vezető lépcső irányába néz, akkor a helyzet reménytelen. Hacsak nem lehet a klímából függőlegesen lefelé fújatni a levegőt, amit a torlasz megtart, és lehet ventilátorral irányítani.