Klímával fűtés hogy lehet hatékonyabb mint a sima elektromos fűtés?

Úgy hogy nem az elektromos energiát alakítja hőenergiává.

Hanem a kinti levegőtől hőt von el és a házba szállítja.

A hűtőszekrény is ezt csinálja, csak fordítva. Ott a hűtő belsejéből vonja el a hőt és a külvilágot melegíti.

A klíma egy hőszivattyú, ami hűtéskor bentről von el hőt és kint adja le, fűtéskor fordítva.

Ha fűtéskor odamész a kültéri egységhez, akkor érezni fogod, hogy hideget fúj, hidegebbet mint a környezet.

A megadott kb. 4-es szorzó valós, nincs benne átverés.

Leegyszerűsítve, a csak elektromos fűtés egy, vagy több ellenállást fűt. Az infra fűtés is egy ellenállás (ebben az ellenállás szerepét a grafitmassza tölti be). Ezeknél az elektromos áram közvetlenül alakul át hővé. Mindegyik esetben a betáplált elektromos áramnál kicsit kevesebb hőenergia keletkezik.

A hőszivattyús (vagy klímás) fűtésnél az elektromos áram a szivattyút (a kompresszorét) és a ventilátorokat működteti. Ezek működtetéséhez sokkal kevesebb elektromos áram kell. Azt használja ki, hogy egy tárolóból (vagy tartályból) gyorsan kiáramló gáz hőt von el, nagyon gyorsan (próbáld ki, egy spray-ből fújjál ki sokat és hideg lesz a palack) és ezt a hőt át lehet adni a levegőnek a klíma rendszerének másik végén. Ez nagyon hatékony hőátvitelt tesz lehetővé.

A gyors áramlást a klímakompresszor biztosítja és a szűkítő a csőben, ahol a gáz áramlik. A ventilátorok a meleg oldalt hűtik és a hideg oldalt melegítik.

Van még egy nem nagyon elterjedt, de még jobb fűtés, ami a talaj hőjét hasznosítja (geotermikus) légáramlás segítségével, ezért még olcsóbb (mert csak a ventilátorok fogyasztanak áramot), de csak alacsonyabb alap hőmérsékletre lehet fűteni vele.

Ez úgy működik, hogy mélyen a talajba nagy átmérőjű (általában 10-20cm belső átmérő), hosszú csőrendszert helyeznek el és ezen keresztül áramoltatják a levegőt.

Ez azt használja ki, hogy a talaj mélyén még a legzordabb téli hidegben is fagypont felett van a hőmérséklet. Minél mélyebben van elhelyezve a csőhálózat, annál melegebb. A fagyhatár a föld alatt Magyarországon 80cm és 1m között van, ha 2 - 2.5 méter mélyre teszik a csöveket, akkor már több fok nyerhető.

Az ilyen rendszert úgy szokták használni, hogy a földben előmelegített levegőt fűtik tovább, vagy szellőztetéshez is ideális, mert télen nem rögtön a fagyos levegő érkezik be az épületbe. A föld alól a csövekből jön mondjuk 10 fokos levegő és már csak ezt kell tovább fűteni 10 fokkal, hogy 20 fokos levegőt kapjunk. Vagy 15 fokosra már csak 5 fokot kell ráfűteni.

Ugyanez a rendszer nyáron is jó szolgálatot tesz, mert akkor meg hűvös levegőt lehet belőle nyerni, mert nyáron a nappali 30 fok esetén a föld alatt csak 10-18 fok van, mélységtől függően lehet még hidegebb.

[link]

Ugyanez megoldható levegő helyett víz keringetésével is vékonyabb csőrendszerben, ehhez már kellhet szivattyú is ha gyorsabb keringést akarunk (magától is kering benne lassan a víz).

Nem függ attól, hogy éppen süt-e a nap, éjjel is kinyerhető a hő a földből.

Előnye, hogy házilag, olcsón megoldható, de mélyen föl kell ásni hozzá a kertet, vagy függőlegesen kell lefúratni (ez lehet extra költség, ami még mindig jelentősen alacsonyabb egyszeri költség pl. a napelemhez képest).