Ez a kérdés csak nagyon okos embereknek van! Kötött tengelyforgású bolygó és spekulatív evolúció? (kérdések lent)
Aki nem tudná, miről van szó, a Hold kötött tengelyforgású, ami azt jelenti, hogy mindig egyetlen oldalát mutatja. Írhattam volna érthetőbben, mint "tidal locked", de sadam megint megmondaná, hogy gyalázom a magyar nyelvet. A spekulatív evolúció pedig egyértelmű (legalábbis nagyon okos emberek számára az kellene, hogy legyen). Ezek a kérdések erősen teoretikusak lesznek, így akik nem szeretik a sci-fi tematikát, leléphetnek. (Sajnálatos, hogy még mindig nincsen sci-fi kategória ezen az oldalon)
A csillagunk egy vörös törpe: temperamentumos, elél több trillió évig, cserébe nem túl fényes. Csak egy átlagos vörös törpe. Egy bolygónak jóval közelebb kell keringenie ehhez a csillaghoz, hogy a lakható övezetben legyen. Esetünkben ez a közelség azzal a következménnyel jár, hogy évmilliárdok alatt a közeli orbit miatt a bolygó kötött tengelyforgásúvá állt be a csillag körül. Természetesen kötött tengelyforgású exobolygók valóban léteznek. Az lett az ilyenek esetében megfigyelve, hogy a bolygó egyik fele túl forró az élethez, míg a másik túl hideg, viszont lehetséges, hogy középen van egy gyűrű, ami teoretikusan pont jó a folyékony víz létezéséhez. Körülbelül itt áll meg a tudomány ezekkel kapcsolatban, és sok minden még így is elméleti jellegű. És itt kezdődik a sci-fi. Tehát néhány kérdés.
Hogyan nézhet ki a csillag mozgása a bolygó lakható felszínéről? Én valahogy úgy képzelem el, hogy lenne egy napmaximum és napminimum, de sosem tűnne el teljesen a nap a horizont alá. A minimumot és maximumot abból veszem, hogy a bolygó a külső óriásbolygók és a holdjai gravitációs húzóerejéből kifolyólag egy picit billeg (ahogy a Föld is teszi), és nem 100%-os tökéletességgel forog. Ez a billegés a kutatásaim alapján abból ered, hogy tulajdonképpen nem a Hold kering a Föld körül, hanem a Hold és a Föld egyaránt kering a közös tömegközéppontjuk körül, ami nem pontosan a Föld középpontja, hanem nagyon picivel arrébb. Ezért, ezen a teoretikus bolygón ebből eredhetne a nap mozgása, kicsit felfelé és kicsit lefelé, imitálva egy folyamatos minimális napfelkeltét és napnyugtát. Aki talál ebben hibát, vagy kiegészítené valamivel, jöhetnek a tippek!
Hogyan képzeljük el az évszakokat egy ilyen bolygón? A teoretikus bolygónknak van dőlésszöge (két holddal is rendelkezik), és most csak az egyszerűség kedvéért vehetjük referenciaalapnak a Föld dőlésszögét. Gyengébbek kedvéért, a bolygó távolságának a csillagtól semmi köze nincs az évszakokhoz, azok attól függenek, hogy a fotonok mennyire éles szögben érkeznek a felszínre, ezáltal adott területre több, vagy kevesebb érkezik. Értelemszerűen minél laposabb az adott szög, annál sűrűbben csapódnak be arra a területre a fotonok. Igazából teljesen felesleges volt ezt leírni, hiszen csak nagyon okos emberek olvassák ezt ;). Tehát, a kérdés adott. Ezen én még nem annyira gondolkoztam el, úgyhogy több kreativitási szabadságot adok nektek.
Ha egy emberi kolónia érkezik erre a bolygóra, hogyan képzeljük el az evolúciójukat a következő egy milliárd évben? Ez a NAGY kérdés, valóban, és a spekulatív evolúció egy nagyon bonyolult téma. De ne feledjük el, hogy az evolúció nem teljességgel random, és akkor főleg nem, amikor ennyire erős szelekciós nyomások állnak előttünk. Tehát a diskurzusnak arról érdemes szólnia, hogy melyek azok az adaptációk, melyek effektív előnyt nyújtanak a bolygó környezetében, melynek a részleteit most fogom leírni, hogy ne legyünk vakon. Technológia is játszik, sőt, muszáj is belevenni, máskülönben csak instant kihalás lenne.
Tekintve, hogy élet még nem alakult ki soha ezen a bolygón, oxigén szinte nincsen, a légkör túlnyomórészt szén-dioxid és hidrogén-hélium-metán dús (kb 70%-29%), illetve kevesebb, mint 1% oxigén - a lakható övezetben. Aki nagyon okos, észrevehetett egy bizonyos korrelációt, de ezt nem fogom leleplezni. Lássuk, van-e itt valaki, aki 300 IQ :). A légköri nyomás olyan 3x a Földhöz képest. A bolygó forgása sokkal lassabb, mint a Földdé, szóval gyengébb Coriolis-erő. (Ne felejtsük - kötött tengelyforgás van, ezért el lehet képzelni, hogy mennyire lassú.) Ezeken túl, különösen toxikus gáz nincsen a légkörben. A gravitációt - az egyszerűség kedvéért - vehetjük körülbelül 1G-nek. A következő fontos részlet a sugárzás. A bolygó magnetoszférája rendkívül gyenge, szinte nem létező. (Ilyen fajta bolygóknál ez egyébként is várható.) Az egyszerűség kedvéért itt tekintjük úgy, hogy a bolygó napszélvédelme hasonló a Marséhoz. És nem, a légkört nem fogja eltűntetni a vörös törpe, ritkítja ugyan, de ez a folyamat csak csillagászati időtartamban érzékelhető. A bolygó lakható zónájában nincsen víz. A hőmérséklet -50 - -80 Celsius-fok között mozog, a napmaximum és napminimum között. Ha az évszakokat is belevesszük, "nyártól" "télig", akkor -40 - -150. A felszín egy nagyon vékony rétegét toxikus, porózus homokszemcsék teszik ki, alattuk pedig már a földréteg helyezkedik. Tektonikus lemezek nincsenek, ezáltal erősebb földrengések sem, sem nagyobb hegyek. Semmiféle csapadék nincs.
Remélem ennyi részlet elég!
Természetesen ez mind-mind teoretikus. Néhány dolgot kikutattam, néhányat csak kitaláltam. Aki jobban ért a témához, jelezheti a hibákat, pontosításokat, kiegészítéseket, észrevételeket, szívesen veszem őket. Várom a válaszokat!
#10
"Hát, néhány milliárd év bőven elég az emberiségnek."
Ez teljesen irreleváns, a kérdéseim nem arról szóltak, hogy mennyi idő ésszerű egy faj élettartamát tekintve.
"Egy ilyen kedvezőtlen adottságú bolygón pedig nem maradnánk."
Meglepődnél, hogy mennyire nem kedvezőtlen. Jelenleg ez a bolygó sokkal kedvezőbb, mint a Mars, vagy a Proxima Centauri B. Az okokat sorolhatnám nagyon sokáig, de ebben a threadben már rengeteget írtam, nem akarok írni még három A4 oldalnyi szöveget. Maradjunk annyiban, hogy ennek a bolygónak ugyan megvannak a maga kihívásai, de az attribútumok, amiket megadtam, és amiket nem adtam meg, mert egyébként egy dokumentumban még sokkal, de sokkal részletesebben leírtam ezt a bolygót és az egész rendszert (mivel sci-fi könyvet írok, és ez a bolygó a központi helyszín), mindez sok kutatás eredménye.
Egyébként nem értem, hogy miért olyan nehéz teoretikusan gondolkodni. Vagy emberek csak nem értik, mit jelent az, hogy teoretikus gondolkodás? Mert a #7-es kommentedben a teljesen irreleváns kérdésed a teljesen teoretikus feltevésekre erre enged következtetni. De még úgy is válaszoltam arra, több opciót is megadva, amire te ismét egy ignoráns választ adtál, teljesen megkerülve bármiféle szubsztanciális hozzászólást a felvetett témához.
Így már értem, miért foglalkozol a témával! Én is szeretem a sci-fi-t.
Egy regényben világossá kell tenni, amit én is firtattam, hogy miért akarna emberi kolónia egy ilyen világban letelepedni.
Nagyon érdekes téma. Viszont szerintem van itt egy bökkenő.
HA azt feltételezzük, hogy kívülről érkező (emberi) élet telepedik meg a bolygón, akkor ilyen körülmények közt az csak úgy lehetséges, ha összedobnak valami rendkívül ellenálló "burkot", ami alatt Földihez hasonló körülményeket tudnak teremteni (máskülönben instakill). Ilyen esetben viszont nem a bolygó feltételeihez adaptálódna a megtelepedett sokaság, hanem a kolónia feltételeihez.
Igen, lehetnek évszakok a tengelyferdeségből adódóan, és nem a bolygó pályájából adódóan.
Amit itt egy kicsit ellentmondásosnak érzek:
* lakható övezet
* üvegházbolygó
* az általad megadott nagy mínuszok
A három közül kettő-kettő összeegyeztethető, de három nem (ha ilyen nagy mínuszok vannak az erősen üvegházhatású légkör ellenére, akkor miért lakható övezet). A kötött keringés maradhat, gondolom, az a lényeg.
Az erős szél miatt a kolóniák erős, a szélnek ellenálló védőburkok alá költöznének, és csak néhányan járnának kint, akkor is speciális öltözékben (űrruha, bár abból is az ellenállóbb fajta), például kertészkedni (egy kis terraformáláshoz, bár az is kétséges, mivel a szén-dioxid egy részének elbontásával csökkenne az üvegházhatás és a hőmérséklet is, ami még nagyobb mínuszokat jelentene) vagy bányászni.
#13
Ezt az adaptálódási témát már kibeszéltük az első oldalon a válaszolóval, szerintem elég részletekbe menően írtam róla, hogy a bolygónak van rengeteg szelekciós nyomása, amelyeket nem tudsz kiváltani védőburokkal, meg egyebekkel, így a kérdés továbbra is releváns marad. Sajnos még senki nem nyújtott egy kísérletet a spekulációs evolúcióra, senki nem mer nagyon belenyúlni ;).
#15
"* lakható övezet
* üvegházbolygó
* az általad megadott nagy mínuszok"
Igencsak nehéz megtippelni, hogy milyen atmoszférája lehet egy kötött tengelyforgású bolygónak. Ha az egyik felét vizsgáljuk, amely mindig a csillag felé néz, akkor ott ésszerű a következtetés, hogy üvegházhatású gáz uralkodna, mint szén-dioxid. Elég csak megnézni a Vénuszt (nem kötött, de közelebbi a Naphoz). Viszont hogyha a bolygó hideg felét nézzük, amelyet sosem ér napfény, ott az atmoszferikus komponensek (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén, oxigén, metán, egyebek) megfagynának. Viszont minden elképzelés szerint lenne egy élhető zóna, legalábbis nem találtam olyan tanulmányt, amely ezt cáfolná. A félreértés itt talán az, hogy a lakható övezetet nem az atmoszférára értettem, hanem a bolygó azon részére, amely elméleti alapon se nem túl meleg, se nem túl hideg. Az általam megadott hőmérsékletnek szintén megvannak a maga okai. Egy kolónia először valószínűleg nem pontosan a bolygó közepét célozná meg, hanem egy kicsit a hidegebb felé hajlana. Ennek sokféle oka lehet, például védelem az intenzív kozmikus sugárzástól, a hőmérséklet fixáltabb, a szén-dioxid ritkább (a CO2 fagyáspontja -78 Celsius). Az évszakváltozás miatt a "nyári" időben felszabadul némi CO2, a "téli" időben pedig ismét megfagy. És kevésbé intenzív szelek, kisebb légáramlás.
#17
Hú... nagyon nem sikerül megérteni, látom.
A következők várhatók a robotizáció elterjedése után, mivel az emberek már nem mászkálnak ki a kolóniákról:
* Kis termet, lásd a floresi ember
* Világos, könnyen leégő bőr (ez robotizáció nélkül is, hiszen űrruha nélkül amúgy sem mozdulhatnak ki)
* Társas készségek fejlődése (a kolónián kívül halott vagy)
* Kolóniánként különböző jellegzetesség, hiszen a kolóniák között már nincs géncsere - mint például siketség, hat ujjú kezek és lábak, magas intelligencia, színtévesztés, de bármi más
Egy biztos: továbbra is szükségük lesz vízre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!