Ez a kérdés csak nagyon okos embereknek van! Kötött tengelyforgású bolygó és spekulatív evolúció? (kérdések lent)
Aki nem tudná, miről van szó, a Hold kötött tengelyforgású, ami azt jelenti, hogy mindig egyetlen oldalát mutatja. Írhattam volna érthetőbben, mint "tidal locked", de sadam megint megmondaná, hogy gyalázom a magyar nyelvet. A spekulatív evolúció pedig egyértelmű (legalábbis nagyon okos emberek számára az kellene, hogy legyen). Ezek a kérdések erősen teoretikusak lesznek, így akik nem szeretik a sci-fi tematikát, leléphetnek. (Sajnálatos, hogy még mindig nincsen sci-fi kategória ezen az oldalon)
A csillagunk egy vörös törpe: temperamentumos, elél több trillió évig, cserébe nem túl fényes. Csak egy átlagos vörös törpe. Egy bolygónak jóval közelebb kell keringenie ehhez a csillaghoz, hogy a lakható övezetben legyen. Esetünkben ez a közelség azzal a következménnyel jár, hogy évmilliárdok alatt a közeli orbit miatt a bolygó kötött tengelyforgásúvá állt be a csillag körül. Természetesen kötött tengelyforgású exobolygók valóban léteznek. Az lett az ilyenek esetében megfigyelve, hogy a bolygó egyik fele túl forró az élethez, míg a másik túl hideg, viszont lehetséges, hogy középen van egy gyűrű, ami teoretikusan pont jó a folyékony víz létezéséhez. Körülbelül itt áll meg a tudomány ezekkel kapcsolatban, és sok minden még így is elméleti jellegű. És itt kezdődik a sci-fi. Tehát néhány kérdés.
Hogyan nézhet ki a csillag mozgása a bolygó lakható felszínéről? Én valahogy úgy képzelem el, hogy lenne egy napmaximum és napminimum, de sosem tűnne el teljesen a nap a horizont alá. A minimumot és maximumot abból veszem, hogy a bolygó a külső óriásbolygók és a holdjai gravitációs húzóerejéből kifolyólag egy picit billeg (ahogy a Föld is teszi), és nem 100%-os tökéletességgel forog. Ez a billegés a kutatásaim alapján abból ered, hogy tulajdonképpen nem a Hold kering a Föld körül, hanem a Hold és a Föld egyaránt kering a közös tömegközéppontjuk körül, ami nem pontosan a Föld középpontja, hanem nagyon picivel arrébb. Ezért, ezen a teoretikus bolygón ebből eredhetne a nap mozgása, kicsit felfelé és kicsit lefelé, imitálva egy folyamatos minimális napfelkeltét és napnyugtát. Aki talál ebben hibát, vagy kiegészítené valamivel, jöhetnek a tippek!
Hogyan képzeljük el az évszakokat egy ilyen bolygón? A teoretikus bolygónknak van dőlésszöge (két holddal is rendelkezik), és most csak az egyszerűség kedvéért vehetjük referenciaalapnak a Föld dőlésszögét. Gyengébbek kedvéért, a bolygó távolságának a csillagtól semmi köze nincs az évszakokhoz, azok attól függenek, hogy a fotonok mennyire éles szögben érkeznek a felszínre, ezáltal adott területre több, vagy kevesebb érkezik. Értelemszerűen minél laposabb az adott szög, annál sűrűbben csapódnak be arra a területre a fotonok. Igazából teljesen felesleges volt ezt leírni, hiszen csak nagyon okos emberek olvassák ezt ;). Tehát, a kérdés adott. Ezen én még nem annyira gondolkoztam el, úgyhogy több kreativitási szabadságot adok nektek.
Ha egy emberi kolónia érkezik erre a bolygóra, hogyan képzeljük el az evolúciójukat a következő egy milliárd évben? Ez a NAGY kérdés, valóban, és a spekulatív evolúció egy nagyon bonyolult téma. De ne feledjük el, hogy az evolúció nem teljességgel random, és akkor főleg nem, amikor ennyire erős szelekciós nyomások állnak előttünk. Tehát a diskurzusnak arról érdemes szólnia, hogy melyek azok az adaptációk, melyek effektív előnyt nyújtanak a bolygó környezetében, melynek a részleteit most fogom leírni, hogy ne legyünk vakon. Technológia is játszik, sőt, muszáj is belevenni, máskülönben csak instant kihalás lenne.
Tekintve, hogy élet még nem alakult ki soha ezen a bolygón, oxigén szinte nincsen, a légkör túlnyomórészt szén-dioxid és hidrogén-hélium-metán dús (kb 70%-29%), illetve kevesebb, mint 1% oxigén - a lakható övezetben. Aki nagyon okos, észrevehetett egy bizonyos korrelációt, de ezt nem fogom leleplezni. Lássuk, van-e itt valaki, aki 300 IQ :). A légköri nyomás olyan 3x a Földhöz képest. A bolygó forgása sokkal lassabb, mint a Földdé, szóval gyengébb Coriolis-erő. (Ne felejtsük - kötött tengelyforgás van, ezért el lehet képzelni, hogy mennyire lassú.) Ezeken túl, különösen toxikus gáz nincsen a légkörben. A gravitációt - az egyszerűség kedvéért - vehetjük körülbelül 1G-nek. A következő fontos részlet a sugárzás. A bolygó magnetoszférája rendkívül gyenge, szinte nem létező. (Ilyen fajta bolygóknál ez egyébként is várható.) Az egyszerűség kedvéért itt tekintjük úgy, hogy a bolygó napszélvédelme hasonló a Marséhoz. És nem, a légkört nem fogja eltűntetni a vörös törpe, ritkítja ugyan, de ez a folyamat csak csillagászati időtartamban érzékelhető. A bolygó lakható zónájában nincsen víz. A hőmérséklet -50 - -80 Celsius-fok között mozog, a napmaximum és napminimum között. Ha az évszakokat is belevesszük, "nyártól" "télig", akkor -40 - -150. A felszín egy nagyon vékony rétegét toxikus, porózus homokszemcsék teszik ki, alattuk pedig már a földréteg helyezkedik. Tektonikus lemezek nincsenek, ezáltal erősebb földrengések sem, sem nagyobb hegyek. Semmiféle csapadék nincs.
Remélem ennyi részlet elég!
Természetesen ez mind-mind teoretikus. Néhány dolgot kikutattam, néhányat csak kitaláltam. Aki jobban ért a témához, jelezheti a hibákat, pontosításokat, kiegészítéseket, észrevételeket, szívesen veszem őket. Várom a válaszokat!
válasza:Az ilyen bolygókon nem fúj kicsit erős szél? Pláne az "élhető" övben, ez kombinálva a mérgező homokos felülettel, egy olyan erős korrózív közeget kapunk hogy az pillanatok alatt átrág minden fémet, a húsról nem is beszélve. Elég nehéz evolválódni egy olyan közegben ami 100%-os valószínűséggel megöl.
De ha feltételezzük hogy mivel sci-fi, van olyan technológia hogy a szél letépje rólunk a húst. Akkor sem vagyunk előrébb, mivel akkor meg a technológia tart minket életben. Emiatt nem beszélhetünk evolúcióról mivel nincs természetes szelekció. Hacsak nem szivatjuk meg magunkat direkt olyanokkal, hogy "most letekeredem a termosztátot a kolónián, azt ha meghal mondjuk a következő 3000 évben a született emberek 70% akkor talán jobban fogjuk bírni a hideget." akkor nem lesz semmi féle alkalmazkodás, mivel a tech kiváltja.
válasza:#4
"Az ilyen bolygókon nem fúj kicsit erős szél?"
Ezt igazából nem tudni. Attól, hogy nagyobb a légnyomás, ez még nem egy gázbolygó, mint a Jupiter vagy Neptunusz, ahol brutális, kontinens nagyságú szuperviharok mennek non-stop. Egy hurrikán, vagy ciklon kialakulásához szükséges a Coriolis-erő, amely a Föld forgásából ered.
"For tropical cyclonic storms to occur, there is a requirement that the Coriolis force must be present. Remember that the Coriolis effect is zero near the equator and increases to the north and south of the equator. Without the Coriolis force, the low pressure of the disturbance cannot be maintained."
Viszont ezen a bolygón a Coriolis-erő elhanyagolható, hiszen egy évbe telik egy fordulat itt a kötött forgástengely miatt. Emiatt nem igazán tudnának kialakulni nagyobb viharos szelek, nem olyan erősségűek legalábbis, hogy húsbavágó tapasztalatunk legyen. Ez nem teljesen bizonyos ugyan, csak valós információkból próbálok ráhúzni egy sablont erre a bolygóra. Tekintsük úgy, hogy nem tudnak kialakulni halálos szelek.
"mivel akkor meg a technológia tart minket életben"
Ez egy jódarabig szükséges is, nem opció. A Marsra sem úgy készülünk, hogy odamegyünk, aztán beszivogatjuk a jó marsi levegőt, aztán az erősek talán megmaradnak. A csillagközi kolóniáknak erősen támaszkodni kell a technológiára. Ezt írtam is.
De azt mondani, hogy ez 100%-ban kiváltja a természetes szelekciót, ostobaság. Az evolúció mindig történik, most is, hiába élünk akkora kényelemben, hogy tulajdonképpen nincsen semmilyen szelekciós nyomás hatással ránk. Ma is megfigyelhetőek evolúciós tendenciák, pl. az átlag magasság jócskán megnőtt az elmúlt néhány száz évben a magasabb minőségű étkezés miatt, illetve a fejünk is nő, már magzat korban, a fej-test arány. Igen, picit hülyén hangzik, de igaz. Ezért is annyira fájdalmas a szülés, és ezért fontos, hogy az újszülött feje jöjjön ki először, máskülönben nagy problémák lehetnek. Az állatvilág többi részére ez nem jellemző, csak az embernek van ilyen problémája. Túl okosak lettünk, kell az agy térfogat. Ebben benne van még az is, hogy minden szülés koraszülés, mert 12 hónap lenne az a fejlettségi kor a csecsemő számára, amikor más emlős megszüli az utódját, de a magzat feje akkor már egyszerűen túl nagy lenne, ezért kell korábban kijönnie. A természet nagyon érdekes, valóban.
Továbbá, amikor van szelekciós nyomás, akkor nagyon is történhetnek jól előrelátható adaptációk, legyünk bármilyen technológiával ellátva. Egy ilyen mutációra jó példa a laktóz tolerancia. Ez a mutáció akkor történhetett, amikor éhínség volt Európában 8000 évvel ezelőtt, és a háziasított tehenek, kecskék teje volt az egyetlen biztos táplálék, amihez rengetegen hozzá tudtak jutni.
Ezen a bolygón rengeteg szükségszerű adaptációra számíthatnánk. Adaptáció az új gravitációhoz. Hogyha csak egy kicsit is eltérő a Földtől, akkor is eltérő, és minimális változásokra számíthatunk. Adaptáció a jóval erősebb kozmikus sugárzáshoz a magnetoszféra hiányában. Természetesen először a föld alatt kellene élnünk olyan mélységben, ahol nem ér halálos mértékű sugárzás. Tech - ki kellene építenünk egy kozmikus esernyőt, egy szupermágnest, amely a bolygó és a csillag között stabil pályán mozogna, a sugárzás nagy részét eltérítve. Ez is egy valós dolog, a NASA terveztetett egy ilyent még 2016-ban a Mars kolonizációs terveihez. (Ezt az #5-ösnek is írtam válaszként, akiből abszolút hiányzik az efféle problémamegoldó kreativitás sajnos.) Egyébként egyáltalán nem kell mélyre menni a föld alá, hogy ne érjen halálos sugárzás. Igazából 2-3m már elég is lenne teoretikusan, legalábbis a Mars-tervek alapján. Egy fejlett civilizáció számára pedig földalatti komplexumok kiépítése egyáltalán nem valószínűtlen. Térjünk vissza az adaptációkhoz. A fényviszonyok mások lennének. Adaptáció a kékesebb és haloványabb fényhez. A sűrűbb atmoszférának köszönhetően a fény jobban szóródik a légköri molekulák között, ez sötétebb kékké, már-már lilássá teszi az eget. A színpaletta egy picit elcsúszik a kék hullámhossz felé. Lássuk mi van még. Ó, igen, terraformálás. Ezért írtam az egy milliárd éves evolúciót. Egy milliárd év több, mint elég a lakható öv terraformálásához. Megfelelően génmódosított fotoszintetizáló baktériumok elterjesztése, kezdőknek. A Marson már most elő tudunk állítani szén-dioxidból tiszta oxigént:
Ez a technológia brutálisan felskálázható.
Tessék, leírtam néhány dolgot, amelyekhez minden technológia ellenében adaptálódnunk kellene. Minden bizonnyal számtalan olyan dolog van még, amelyre nem is gondolunk.
Nem vártam professzori esszéket, nyilván, de azt hittem, hogy lesz 1-2 ember, aki legalább megpróbálkozik a kérdésekkel. Csalódás.
válasza:#7
A kérdés, mint oly sokszor leírtam, teoretikus jellegű. A motiváció nem része a feltevésnek.
De hogyha már kérdezted, sokféle oka lehet. Például ha a Föld lakhatatlanná válik, és ez az egyetlen alternatíva. Vagy szimplán egy kolonizációs misszió során ide kötünk ki. Az időtartam pedig rendkívül irreleváns, tekintve, hogy a Földön is laknánk 1 milliárd évig, ha tehetnénk, akkor miért ne itt? Van egy másik oka is annak, amiért ez a bolygó rendkívül kívánatos, ha nagyon hosszútávra szeretnénk letelepedni. Az pedig a csillag élettartama. A vörös törpék több trilliárd évig aktívak, míg nagyobb és forróbb csillagok, mint például a Nap, csupán néhány milliárd évig.
#8
*trillió
válasza:Hát, néhány milliárd év bőven elég az emberiségnek. Egyelőre annak is örülnék, ha a következő néhány száz év biztos lenne.
Egy ilyen kedvezőtlen adottságú bolygón pedig nem maradnánk. Annyi ideig biztosan nem, hogy az evolúciós szempontból számítson.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!