Jó dolog technológiával átitatott életet élni?
Egyre jobban terjed a magány. Majd azt is technológiával fogjuk orvosolni, például egy beszélő robottal?
Először is szögezzük le, az a magányosság nem a technológiától van.
Nem az teszi tönkre az emberi kapcsolatokat.
Egyszerűen csak ad kismillió új, plusz lehetőséget, amivel az idődet töltheted és van, aki elvész ezekben a kapcsolatainak kárára. De nem lenne muszáj.
Nem vagyunk felnőve ekkora választási szabadsághoz, ennyi információhoz, amennyit ma kapunk és sokszor rosszul használjuk.
Mint a komplett életünket. A magányosságot a magányosok sokszor éppen saját maguknak köszönhetik, csak marha jó valami külső okra fogni.
És aki megfeneklik ebben, nem képes a saját rossz szociális megszokásain változtatni, az bizony pótszerre fog szorulni.
Lehet, hogy tényleg jó lesz erre a gépi intelligencia is.
Ez annyiból baj csak ,hogy LESZ pótszer, talán könnyebben szabadulnának a magányosok az állapotukból, ha nem lenne.
1
Nem kellene aktívan törekedni az emberi kapcsolatok újbóli megerősítésére, az embereket közelebb hozni egymáshoz? Kellene egy felelősségvállalás és nem a szabadpiacra bízni,hogy merre alakulnak a társas szokásaink. Az elektronikus kütyük bizonyítottan függőséget okoznak, etikus lenne tehát kormányok szintjén orvosolni ezt és nem csak kiszolgálni a multik lobbiját.
"Nem kellene aktívan törekedni az emberi kapcsolatok újbóli megerősítésére, az embereket közelebb hozni egymáshoz?"
Nem. Akinek van erre igénye, meg tudja tenni.
És akarata ellenére, kényszerrel senkit sem lehet boldoggá tenni.
" etikus lenne tehát kormányok szintjén orvosolni ezt"
És ezt hogyan gondoltad, abban a világban, ahol a kormányok által AJÁNLOTT dolgoknak is mindenki direkt az ellenkezőjét csinálja, azon az alapon, hogy JOGA van hozzá?
"nem csak kiszolgálni a multik lobbiját."
Első kommentben leírtam, hogy nem a környezet a hibás, hanem a hibás hozzáállás, szóval ne kenegessük a multi-lobbira a saját hülyeségünk.
Semmiféle lobbi nem támogatja a magányosságot.
Amit ma látni, az szerintem simán amiatt van, hogy régebben csakis azért volt esetleg több az emberi kapcsolat, mert jobb híján azok is rá voltak kényszerülve, akiknek amúgy nyűg.
Most pl. nem vagyok rákényszerülve, hogy mondjuk egy konteós őrült agymenéseit vagy egy idegbeteg panaszáradatát hallgassam a postán egy órát sorban állva csekkfeladásnál.
Ettől ő szegény bizonyára magányosabb lett.
Attól lett magányos, hogy online adom fel a csekket, a technikai fejlődéstől?
Nem.
Attól, hogy elviselhetetlen és már nem vagyok a társaságára kényszerítve.
A függőségek pótcselekvések és pszichikai okai vannak.
Az eszközeinek elvétele csak tüneti kezelés, nem gyógyítás.
Elveszed a netfüggőtől a netet? Hurrá. Akkor másba fog helyette belefordulni, nem pedig csodával határosan kigyógyul.
És mondom, esélyed sincs a mai jogszabadságban elkobozni az emberektől azt, amijük már van és esetleg rosszul használják.
A társadalom változik. És nem mondanám rá, hogy feltétlenül rossz irányba. Csak annak furcsa, aki nem ebben nőtt fel.
Csökkennek az emberi kapcsolatok? Lehet, de amik maradnak, azok értéke viszont erősödik.
És sok globális pszichikai kísérlet meg éppen azt mutatja, hogy az emberi empátia és segítő szándék, önzetlenség erősödik.
Szóval ne essünk abba a hibába, amibe már sokszor estünk, hogy biztosan minden változás rossz, ami távolodik a megszokásainktól.
Az ember azért fejleszt és használ technológiát, mert ezt akarja csinálni! Senkit sem kényszerítenek, hogy ilyeneket gyártson vagy használjon.
Ha majd túl sok lesz a kellemetlenség, amiket okoznak (pl. elmagányosodás), akkor elkezdünk leállni velük és egyre több hagyományos hús-vér kapcsolat kezdünk el kiépíteni. Erre is ösztönösen vágyunk épp úgy, mint a technológiai vívmányokra. Sőt sokkal jobban, hiszen ez az ösztön szinte minden társas élőlényben megvolt mindig is. Nem lehet csak úgy kiölni belőlünk...
Én egyébként így közel két évtizednyi mobilnet fejlődés után azt látom, hogy a mostani tizen-huszonévesek éppen hogy egyre többet járnak össze, fel-felszedik a telefont az azstalról, de már nem úgy néz ki az egész esete, hogy mobilt nyomkodó kukák ülnek egymás mellett.
Lecsengett az újdonság varázsa, sima megszokott, praktikus részévé vált az életnek, helyére került, fontos, nélkülözhetetlen, de nem dominál.
Testrésszé, érzékszervvé vált, beállt a többi ilyen közé és aszerint használják az új generációk.
És szerintem ez úgy jó, ahogy van.
A pszichikai problémások ha nem ebben akadnának meg, akkor másban.
6
A cikk is arról szól, hogy felívelőben a magányosság a legfiatalabb generációk körében. Ugyanakkor azt is leírja, hogy a legfiatalabbak töltenek a legtöbb időt szociális médián ahol bár kapcsolatokat alakítanak ki, ezek nagyon felületesek. Meg sem lehet ismerni valakit igazán az online térben. Nem tudod, hogy szimpatikus vagy sem.
Tehát a korreláció a szociális médián töltött idő (tehát telefonnyomkodás, mert legtöbbször telefonról használják) és magányosság között valós.
"Tehát a korreláció a szociális médián töltött idő (tehát telefonnyomkodás, mert legtöbbször telefonról használják) és magányosság között valós."
Viszont a korreláció nem azonos a kauzalitással.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!