Mi tekinthető mesterséges életnek? Szerintetek azonos elbírálást érdemelne, mint a természetes élet? Tennétek különbséget a mesterséges életek között?

Ami nem magától alakult ki, hanem tudatosan alkotta meg valaki, az mesterséges.

A jogokat pedig az ember alkotja. Ami nem létezik, arra egyelőre jog sem vonatkozik. Hogy milyen jogok vonatkoznak rá amikor majd létezni fog, azt pedig az akkori körülmények fogják megszabni.

Amit nem a természet, hanem az ember alkot, az mesterséges. Az élet és az ember között azért van némi eltérés. Mesterséges életet már alkottak szerves anyagokból. Élet (leegyszerűsítve) az, ami képes önreprodukcióra, azaz szaporodásra. Ehhez képest ember (intelligencia) mesterséges létrehozásához nem ártana ismerni az ember mibenlétét. Embernek nevezzük az éntudattal rendelkező, gondolkodni (azaz analizálni és szintetizálni) képes szervezetet, csakhogy annak működését nem ismerjük annyira, hogy tudnánk, mit kéne alkotni.

A jog nem egyéb, mint az ember alkotása abból a célból, hogy az emberek egymás közötti kapcsolatát szabályozza, ezáltal a kaotikus viselkedését megakadályozza. Ahogy bonyolódik az ember és a környezetének viszonya, úgy a jog témája bővül szerkezete egye összetettebb (így már vonatkozik állatra, élettelen környezetre is - de ennek is elsődleges célja az emberi komfort).

Más intelligencia jogalkotása feltehetően szintén egyedeinek kapcsolatrendszerére és környezetével való kapcsolatára irányul. Ha az ember és egy másik intelligencia kapcsolatba kerül, ezzel összefüggő jogalkotás (mindkét részről) nyilván attól függ, az a kapcsolat mennyire tartós (a távolságok miatt a tartó kapcsolatteremtés meglehetősen időigényes. A középkorban is voltak kapcsolatok az egyes földrészek között, de elég kevéssé igényelték a jogi szabályozást).

"Azért én remélhetem, hogy ha egyszer találkozunk egy nálunk fejlettebb fajjal, akkor azok jogszemlélete különbözni fog az általad képviselttől?"

Aligha. A jognak akkor van értelme, ha aktuális. Ha olyan dolgokkal foglalkozik, amik érintik a közösség mindennapi életét, és az adott társadalom épp aktuális értékrendje alapján szabályoz. Vagyis értelmetlen olyan dolgokra való jogalkotás, ami nem létezik vagy nem szignifikáns a jogalkotó társadalom életében.

"Ami nem magától alakult ki, hanem tudatosan alkotta meg valaki, az mesterséges."

Az a bajom ezzel a definícióval, hogy ennyi erővel a lombikbébik is mesterséges élőlényeknek számítanak.

Sőt, hát amikor tudatosan gyerekvállalás céljából beidőzítik a leendő szülők a dugást a peteérés idejére, már az sem "magától alakult ki".

"Szerintetek ha egy embert klónoznának, akkor a klónt ugyanazok a jogok illetnék meg, mint az "eredetit"?"

Hát konkrétan ugyanazon értékekre a kettős tulajdonjog elég érdekes lenne.

Azt ne feledjük, hogy a klónozás minden szempontból csupán egy később jött ikertestvért jelent, nem ugyanazt a személyt.

Egy ember TUDATÁNAK másolása már jogosan vetne fel ilyen kérdéseket.

+A mesterségesen létrehozott életek között tennétek különbséget az alapján, hogy szerves vagy szervetlen?"

Hát addig biztosan, amíg azt nem minősítjük szintén életnek. Utána? Akkor már nem nagyon. Az életnek minősítés tartalmazza mindazokat a jogokat, ami az életnek jár.

"És a mesterséges intelligens életek között?"

Ez egy nagyon nehéz és a közeljövőben élessé váló kérdés. Tulajdonképpen nem is csak AI-ra, hanem biológiai életre is. Hol a határ a tudatos értelmes lény és az "állat" közt?

Ma ezt a jogi határt a homo sapiensnél húzzuk meg, miközben süketnéma beszédre megtanított gorillák magasabb kommunikációs, tudatos értelmezési képességeket mutatnak, mint pár értelmi fogyatékos, akiknek születési jogon jár az értelmes lény jogkeret.

Az erkölcsi, morális határaink nagyon frissítésre szorulnak.

Egy igazoltan emberi öntudatossági képességeket mutató AI-nek alapvetően járnia kéne minden jognak, ami egy értelmes lényt megillet.

Függetlenül attól, hogy azt a viselkedést a tudat szimulációjának tekintjük vagy valós tudatnak. Istenigazából fingunk nincs, van-e különbség a kettő közt.

A közeljövőben kemény jogviták és változások lesznek még ezen a téren.

Az #5 által felvetett problémához. Egy folyamatot megemlítünk akkor, ha jelezni kívánjuk létezését. Elemezzük, ha működését firtatjuk.

Egy folyamat lezajlását szabályok irányítják. Ám ez kevés, a szabályoknak általában hatókörük, és működési feltételük van, röviden nevezhetjük ezt értelmezési tartománynak. Namármost.

Ha egy petesejt találkozik egy ondósejttel, abból gyerek lesz. Vagy nem. Mert ugye a találkozáshoz kell feltétel. Az ember esetén, ha szőrözünk, ez mindenképpen mesterséges ügylet. Az egyik egy nőben van, a másik egy férfiben. Az technika hogy mindkettőtől kinyerjük az objektumot és egymásra tesszük, vagy bevezetjük a csövet a petesejt közelébe, és gondoskodunk arról, hogy az ondósejt oda ürüljön (a részletekbe talán nem szükséges belemenni). És persze az eltérő technikák eltérő további feltételeket is igényelnek, például az utóbbi esetben megfelelő emberi viselkedést, tehát a védekezés elkerülését, továbbá utána ugyancsak viselkedéssel (életmóddal) a szaporodási feltételek biztosítását. Az előbbi esetben viszont teljesen más eszköztárral és cselekvéssel kell a szaporodást biztosítani. Szóval most akkor mi is a mesterséges és mi a természetes?

Vagyis, amikor valamit részleteiben kívánunk elemezni, nem árt előzetesen meghatározni a kategóriákat, fogalmakat, besorolási módot stb. Mert anélkül nem vitatkozunk, hanem elbeszélünk egymás mellett.

#Wadmalacnak:

"Egy ember TUDATÁNAK másolása már jogosan vetne fel ilyen kérdéseket."

Érdekes felvetés, aminek kapcsán meg bennem vetődött fel egy alapvetőbb gondolat:

Ha (bizonyítás nélkül, de) feltételezem, hogy a tudat alapvetően kvantummechanikai jelenség és ehhez hozzáveszem a no cloning theorem -et, akkor nem vagyok biztos benne, hogy a tudat másolható egyáltalán.

"mérhető" éppenséggel lehet és a "mért" "dolog" másolható is, de ugye akkor az már nem a mérés előtti állapot lesz (feltéve, hogy nem volt a mérés előtt valamiféle sajátállapotban a mért rendszer (már, ha értelmezhető egyáltalán itt most a sajátállapot fogalma)).

Ez most elég pongyola volt, de talán így is érted, mi piszkálja a csőrömet. :)