Vannak már olyan (életképesnek mondható) elképzelések a Naprendszerben található, ásványkincsekben gazdag, és ezáltal bányászati szempontból rendkívül értékes aszteroidák befogására és mesterséges pályára állítására?

Itt a földön is K drága a bányászat. Hát mennyibe kerül ha össze kell kapcsolni az űrszektorral?? A világ pénze nem elég hozzá.

A másik probléma pedig az, hogy nincs technológia az űrbányászatra jelenleg, csupán nem megvalósítható elképzelések.

A bányászat és az űrbányászat közti árkülönbség olyan nagy, mint a következő két cserépnyi virágföld beszerzése közti különbség:

1. Kibiciklizel a közeli erdőbe, és egy reklámszatyorban hazahozol egy cserépre való virágföldet.

2. Szervezel Amazóniába egy 10 fős 3 hetes expedíciót, hogy hazahozz egy cserép virágföldet onnan.

Egyelőre a beruházás és elérhető profit aránya rossz.

Tervek vannak, de ezek gazdaságos megvalósításához még az eszközeinknek kell fejlődnie. Nem technikailag, inkább olcsóságilag.

Illetve az kell még, hogy nagy mennyiségben legyen szükség űrbányászott alapanyagokra az ŰRBEN, mert ott az az alaphelyzet, hogy az a legdrágább anyag, amit a Föld 1 G-jéből kell felcibálni.

Egyenlőre nincsenek erre konkrét tervek, de eljöhet az idő, mikor érdemes lesz vele foglalkozni.

A Föld geológiai korszakaiban számos kozmikus katasztrófa történt, komolyabb méretű objektum becsapódása során. A légkör nélküli égitesteken, mint pl. a Holdon tízezer számra lehet becsapódási krátereket találni, de az erózió a Földön eltünteti a nyomokat. Eddig 180 olyan krátert találtak, ami kozmikus katasztrófa következménye, elég nehéz ezeket beazonosítani,mert ilyen képződmény felgyűrődéssel, vagy vulkanikus tevékenységgel is létrejöhet, de más jellegű anyagszerkezete van és ezekben érdemes bányászni, mert különféle értékes anyagok találhatók benne, évi hatmilliárd dollár haszon van a meteoritkráterekben történő bányászatban. Lehet persze, hogy a nagy hőhatás is közrejátszik az anyagok koncentrálódásához, amint az objektum a becsapódás során keresztülmegy.

A legelső ilyen Földön kívüli bányászat valószínűleg a Holdon fog megszerveződni, az van a legközelebb és bőséges nyersanyagforrásnak látszik a számtalan krátert figyelembe véve, de ehhez tényleg az űrhajózásnak a költségeit csökkenteni kell, hogy megérje.

Az, hogy valamiféle pályamódosítással közeli pályára állítsuk az elkövetkezendő 50 évben semmi esélyt nem látok.

Hol van ehhez hajtóanyag, energia, hogy kerül oda, ki vezényli le.

Csak néhány bennem felmerülő kérdés?

A Marson,ami itt van a szomszédban, az idén ott leszállt új marsjáró vesz kb. 50 talajmintát, mindegy kémcsőnyi mennyiséget, egy helyre lerakja és jövőbeni tervek szerint egy későbbi, 10-15év (?) műlva egy másik küldetés keretében "felszedik" és visszahozzák.

Az egész nem több. mint 5 kg.

Még ez is gond, hogy visszakerüljön, nem hogy űrbányászat keretében valahonnan 100-300kg anyag jusson el a Földre valahonnan, amit ki és mikor bányászna?

100-300 kg anyag a földre? Ez már haszonanyag? Dúsított fém? Vagy ez még meddővel együtt van és az egészből lesz 10-30 kg jó esetben?

Maradjunk a Földön egyelőre és az űrbányászatot jegeljük, mert nincs rá technológia.