Esztergálás. Miért kell külön külső és belső lapka is?

A menetes furathoz valóknál kellhet a 90 foknál jóval beljebb dőlő vágóél-csúcs alatti hátlap, hiszen különben a lapka "alja" beleérhet a felületbe.

Nem biztos, hogy ennek elkerülésére elég a furatkés-befogó kialakítása, nem tudom.

A menetemelkedés iránya miatti döntés nemigen kellhet, ahhoz elég, ha a két vágóél hátlapja az emelkedésnél jobban dől befelé.

Menetesztergálásban nem vagyok éppen rutinos, esetlegesen a furatlapkánál fontos szempont lehet, hogy mindenképpen kifelé hozza a forgácsot, ne a furatba gyűjtse.

Hát furatkésnél két módon tudod elérni, hogy ne nyaljon a furatfal a kés hátlapba, az egyik, hogy ez a hátfal befelé lejt, a másik, hogy tengelyvonal FÖLÖTT esztergálsz. Csak akkor meg xar az élszög.

Nem tudom, én érdekesnek találom, hogy furat-menetkés lapkánál nem szerepel a minimum átmérő, amit tud.

Lehet, hogy "árnyékra vetődök", mert alapból a lapka, ami az adott menetmagasságot tudja, nem is kerül olyan kicsi átmérőjű furatba, hogy ezzel gond lenne.

Igazán a kisebb menetes furatoknál lenne ez gond, de ott meg esztergán is menetfúróval dolgoznak, úgyhogy valószínűleg ez az ötlet nem nyert.

Utánamásztam pár itt nálunk lévő szerszámkatalógusban, ott elég vázlatosan azt írják, hogy a furatlapkák erősebb kialakításúak a rosszabb élszög miatt, meg említik a forgácsirányítást, úgyhogy azzal nem nyúltam mellé.

"A külső és a belső különböző kell legyen, hiszen az anyamenet és az orsómenet profilja különböző."

Na igen, metrikusnál elvileg a menetárok rádiusz és ezzel a menetcsúcs letörés az anya és orsó esetén más.

Whitworthnál egyforma.