Milyen képletekkel lehet azt meghatározni, hogy egy szoba felmelegítéséhez mennyi energia szükséges különböző külső átlaghőmérsékletek mellett?

kene az h ures vagy nem, aztan kiszamolni az atlag fajhot, majd abbol

azt h a kulso hot h vonod le nemtom

Csak az a baj, hogy szobánál nem ez számít, hanem kétfelé is el kell ágazni:

1. a hőérzet a sugárzó hideg határoló felületek miatt jóval kevesebb lenne még a meleg levegő mellett is, de

2. vissza is hűtenék ezek a felületek a felmelegedett levegőt

De nem tudom, hogyan számolják.

Pontosítanunk, illetve értelmeznünk kell. Adott egy zárt tér. Adott egy hőmérő, amivel itt mérünk. adott egy hőleadó, aminek ismerjük a hőteljesítményét. A kérdés az, hogy a zárt tér hőmérséklete mennyi idő múlva emelkedik meg adott értékkel.

(itt tehát nem szubjektív érzetet, hanem objektíven mérhető adatokat veszünk figyelembe)

A következő tényezők számítanak.

A hőleadó teljesítménye, tehát az az adat, hogy időegység alatt mennyi hőt ad le. A kiáramló hőteljesítmény, azaz a határoló fal hővezetéséből számítható, időegység alatt távozó hő. A zárt térben lévő objektumok (testek) hőcserélő tényezője és hőkapacitása. Ennek ott van szerepe, hogy ezek nem a tér levegőjével együtt melegszenek, ezért egy idő után jelentős lesz a levegő és ezen objektumok hőcseréje, fel és lefelé. ebből pedig az következik, hogy más a levegő hőmérséklete, mint ha semmi sincs ott, tehát a kiáramlás mértéke is más (mert a hőkülönbségtől függ).

Mindezek kiszámítása meglehetősen bonyolult és hosszadalmas. Pedig még figyelembe sem vettünk néhány más befolyásoló tényezőt. Például minden képlet homogén helyzetre vonatkozik. Ez nem áll fenn, ha testek vannak a térben. Környezetükben a hőcsere miatt más a léghőmérséklet, mint másutt. És ennek mértéke függ a formáktól, hőcserélési tényezőktől és még mástól is.

Ezen túl, nem mindegy a leadott hő jellege. Egy légkeveréses berendezés (és további ventilációt biztosító szerkezetek) biztosíthatják például, hogy a hőleadás kváziegyenletes legyen, tehát a térben a léghőmérséklet egyforma. Mert ez valójában egy pontszerű hőkibocsátás esetén nagyon nem az, és még a térben lévő alakzatok is befolyásolják.

További zavaró dolog, hogy még egy sík felület is csak végtelen esetre egyenletes hőleadó. A szögleteknél (tehát ahol az adott síkot, például falat egy másik határolja) bizony egészen más a hőleadás, nézz meg ehhez egy infraképet egy házról.

Szóval nagy hozzáértés és odafigyelés mellett oda lyukad ki az ember, hogy túl sok a paraméter. Egyszerűbb kimérni a dolgot.