Átlagsebesség számításakor a megállásokat is beleszámítjuk?

Vegyünk egy példát más területről. Pistikének hétfőn 6, kedden 7, szerdán 7, csütörtökön 6, pénteken 4 órája van az iskolában, akkor átlagosan hány tanórája van? Nyilván feltételezzük, hogy az átlagot itt a tanítási napokra kell értelmezni, és így átlagosan 6 óra jön ki. Nyilván nem számoljuk bele a hétvégéket, ünnepeket, szüneteket. De ha mondjuk a világítás költségének éves szintje érdekel minket, akkor meg lehet, hogy beleszámoljuk a hétvégéket, szüneteket is, és 180 tanítási nappal számolva egy évben mindjárt 2,98 óra jön ki.

Ha az autós példánál nézzük, akkor ha az a kérdés, hogy átlagosan mennyi idő alatt lehet elvileg megtenni mondjuk egy Budapest-Bécs távolságot, akkor nyilván nem számoljuk bele a pihenéssel töltött időt. Ha meg az a kérdés, hogy Józsi mennyi idő alatt fog felérni, ha közben megáll kétszer a mosdónál, akkor meg de, beleszámoljuk.

Ha úgy általában az átlagsebességre kérdez rá a feladat, akkor nincs teljesen egzaktul megfogalmazva ugyan, de az összes útnak és az összes időnek a hányadosát kell kiszámolni. Nyilván az összes időbe beletartozik a megállással töltött idő is.

> Itt meg van egy speciális képlet, amiben csak a sebességek szerepelnek

Igen, de ez két azonos útszakaszokra vonatkozik. (Mondom kettőre. Mondom azonos útszakaszra.) Mikor állsz, az is egy útszakasz, csak éppen 0 méternyi útszakasz, így nyilván nem egyenlő az előtte, vagy utána megtett útszakasszal, aminél a sebesség nem nulla.

~ ~ ~

Szóval összességében az átlagsebesség az összes út és az összes idő hányadosa. Ki kell számolni az összes utat, ami egy-egy részszakasz hosszának az összege lesz. Ki kell számolni az összes időt, ami meg az egyes szakaszok megtételéhez szükséges idők összege lesz. Aztán el kell osztani a kettőt egymással, és megkapod az átlagsebességet.

Ha úgy tetszik, akkor ebben az esetben veheted úgy, hogy v=0,0000000001 m/s.