Miert engedtek a kemikusoknak hogy kitalaljanak mindenfele elmeleteket az atompalyakrol es ezaltal felepitsenek egy hamis modellt ami teljesen elter a valosagtol?

" Nagyon merges lettem."

Tulajdonképpen érthető, hogy miért lettél mérges. :)

Mert nagyon nem érted, hogyan is műkszik az egzakt tudomány.

Jó válaszokat kaptál. Különösen 2*Sü válasza volt - szerintem - pontos. Így van. Nem tudhatjuk a "frankót" míg nem modellezünk, (a modellt matematizáljuk) és megnézzük a "valóságban" működik-e az a modell. (Kísérletek, megfigyelés.) És ha még új, eddig ismeretlen összefüggésre is rámutat, - ami ha bejön - akkor megbizonyosodtunk, hogy nem csak "légbőlkapott" marhaság a kitalálmányunk.

https://www.youtube.com/watch?v=f9s_VpdYavc

dellfil

A nagybetűs Istenben nem hitt. A Baruch Spinoza által lefestett panteista istenképet fogadta el. De egy személy szubjektív hitének semmi köze a tudományhoz.

Gyakorlatilag teljesen jelentéktelen, ki miben hisz. Miket mutat fel és mivel támasztja alá, ez a lényeg a tudományban.

Newton meg hitt Istenben, és az alkímiában. Akkor most vagy neki is igaza volt, vagy ő is tanulatlan paraszt volt? Nyilván nem, csak korának tudásához mérten volt a világképe olyan, amilyen.

Tesla elsősorban feltaláló volt. Amit feltalált, annak a szempontjából nem volt igazán jelentősége annak, hogy léteznek-e szubatomi részecskék, az atom oszthatatlan-e vagy sem. Valóban nem hitt a részecskefizika korabeli eredményeiben. Ahogy a relativitáselméletben sem. Mondhatni azt, hogy korának egy konzervatív gondolkodója volt, a régi – mai szóhasználattal klasszikus – fizikát tekintette kiindulóalapnak. Ez ilyen. Már a korában megvoltak azok a kísérletek, amikből a racionális következtetés az volt, hogy az atom részekből áll, és nem oszthatatlan. Hogy Tesla nem mélyedt el ezeknek a kísérleteknek a részleteiben? Vagy a saját – igencsak sajátos – világnézetéből fakadóan nem fogadta be a gyomra? Nem tudom, talán mindegy is. A természettudomány nem hit kérdése, hanem kísérletek, mérések, és az azokból levont következtetések kérdése (amik a legtöbbször a mérési eredményeket képleteken keresztül helyezi összefüggésekbe).

Tesla mindenesetre nem tudományos kísérletekre támaszkodva cáfolta az atom részekből állását, oszthatóságát, illetve nem tudományos kísérletekre támaszkodva bizonyította az atomok oszthatatlanságát. (Mint ahogy te sem.)

És nem, ettől még nem volt tanulatlan paraszt, mint ahogy te sem. Csak – ahogy te is –, szubjektív, tudományos módszertannak megfelelő alapokat nélkülöző véleményt alkotott.

Persze Tesla óta igen sok víz lefolyt a Dunán. A kvantumfizika és a már erre alapozott kémia nagyon sokat fejlődött. Többek között ennek is köszönhetőek azok a félvezetők, amik nélkül most aligha diskurálnánk. Meg az atomreaktor is ennek köszönhetően, ami az általad fogyasztott elektromos áram egy igen jelentős részét adja. Hogy lehet valamiről azt mondani, hogy baromság, mikor működik, és újra és újra bebizonyosodik, hogy alapvetően helyes? Nem csak kvalitatív leírásként, hanem kvantitatív modellként is, méghozzá igen nagy pontossággal.

> Einstein hitt Istenben.

Einstein használta metaforaként Istent. Pl. mondott olyanokat, hogy „Isten nem vet kockát”. Kb. úgy, mint ahogy te is azt mondod, hogy „fúj a szél”. Nyilván a szelet nem egy lénynek képzeled el, aki a szájával fúj…

De több interjúkérdésre válaszolva és a személyes leveleiben is kitért a vallásra. Egy személyes isten koncepcióját – egy intelligenciával bíró transzcendens entitásét, aki pl. segít, ha imádkozol hozzá – és a halál utáni életet egyszerűen nevetségesnek és gyerekesnek tartotta. Leginkább agnosztikusnak, esetleg jó tágan értve panteistának volt mondható, sőt bizonyos szempontból talán idealista (már mint a Platóni ideatan gondolkodásmódjához igencsak hasonló kijelentéseket tett, bár valószínű kikérte volna magának ezt a jelzőt). De Istenben olyan értelemben, ahogy a legtöbb ember érteni szokta nem hitt.

De ez is mindegy, hiszen Isten létezéséről, vagy nem létezéséről ő sem tudományos módszertannak megfelelő kísérletek, következtetések mentén beszélt, hanem a szubjektív véleményét mondta el. Kb. annyi jelentősége van ennek tudományos szempontból, mint annak, hogy szerette-e a füstölt sajtot, vagy sem, vagy szerette-e Beethoven V. szimfóniáját vagy sem.

"Nagyon merges lettem."

Hú de betojtam...