Melyik alábbi megoldás jelentene többet CO2 és környezetterhelés szempontjából? Melyik hatékonyabb?
A) Nyári melegben hőszivattyúkkal pl sótömzsökbe földalatti vízrétegbe (akár mesterséges tárolóba) szivattyúzni hőt, amit aztán télen fűtésre kinyerünk.
Azaz nem kell fűteni vagy nem annyit.
A hőszivattyúk pedig üzemelhetnek megújulókról pl szélről.
B) Szénerőmű vagy egyéb nagy CO2 kibocsájtó füstgázát lepaszírozni földalatti tározóba. Pl kiürült gázmezőbe.
Esetleg a légkörből kinyert CO2 -vel tenni ugyanezt természetesen megújulóval meghajtva.
Szerintem itt a B a bukósabb mégpedig azért mert csak véges kapacitás van ebből a lehetőségből és hasznosítva nem lesz. Amíg A -nál oda vissza megy. Azaz ki is nyerjük amikor szükség van rá.
De a ti véleményetekre vagyok kíváncsi, és érveléssel alátámasztva. Köszi.
válasza:A kutatások nem ebbe az irányba folynak, így szerintem ezeket már lerendezték a mérnökök a gazdasági szakemberekkel karöltve.
Kínának van valami co2 megkötő technológiája, mert a városaik borzalmas szmogban vannak, de valószínűleg nem gazdaságos és ők is csak szükségből használják.
A kérdést árnyalja még az is, hogy le lehetne juttatni mondjuk a hőt a föld alá, de azt meg is kell termelni, és költség a lejuttatás és még hőveszteség is kell legyen, majd költség a kinyerés (feljuttatás) és elvileg ott is van hőveszteség. Utána a felhozott hőt még át kell alakítani gondolom elektromossággá, és az is jár veszteséggel. Szerintem túl sok a gazdaságtalan folyamat. De ezt csak konkrét számokkal lehetne ténylegesen megmondani.
CO2 szempontjából az első változat a kérdésben még nem tartalmazza a hő megtermelésének módját, ahol megint lehet CO2 növekmény, de lehetne nap/szél erőmű is. Csak az meg még nem ideális és kizárólag a jelenlegi elektromos hálózatra kapcsolva, azzal kiegészítve használhatóak.
Tehát kellene egy rahedli nap és szél erőmű a megtermeléshez, és még további energia és költség lejuttatni. Kérdés persze, hogy például az akkumulátorokhoz képest, milyen hatékonysággal működne a rendszer. Még tippem sincs a számítási részére.
A kettőt én sem említeném azonos funkciójú technológiának, mert az első az energia tárolás, míg a második csak CO2 megkötés.
A második hátrányát abban látom, hogy plusz költséget róna magára az energia iparra, és a CO2 lejuttatásának költségét nyilván beletennék az energia árakba. Mert veszteségnek úgysem könyvelnék el.
Ne haragudj kettes de az A verziómnál valamit nagyon félreértettél.
Le is írtam hogy hőszivattyúkkal.
Így azt a hőt amit szivattyúzunk már nem kell megtermelni mert már van nyáron akár a levegőben is, hőcserélőkkel megoldható. De ha mégis rá akarunk segíteni és hatékonyabbá tenni akkor nap kollektorokat elég olcsón lehet előállítani és nagyon kis karbantartással mennek. Vagy ha már úgyis hőt szivattyúzunk akkor a felszíni hőcserélője jó hideg lesz azzal lehet vizet is hűteni azt meg mondjuk a környék távhőrendszerein keresztül bevinni a lakásokba. azaz egyféle központi légkondi is lehetne amiért fizetnek. Miközben az elraktározott hőt (amit nyáron pont a lakásokból szereztünk be) télen szintén fizetség ellenében kapják vissza.
Tudod hőszivattyúkkal néhány kilowatt ellenében megawattnyi hőteljesítményeket lehet mozgatni A pontból B pontba. (Jelentős anyag (pl víz) mozgatása nélkül.)
Ilyen tárolók vannak még Magyarországon is pont az iménti cikk ír egyet a Vecsési CBA -ról:
"Szezonális tároló. A nyári évszakban a hűtésből származó hőt a talajnak adják át, a tárolás magában az erre kialakított jelentős térfogatú rétegben történik, majd télen a fűtési üzemben ebből a rétegből, tárolóból veszik a hőt. Viszonylag low-tech szezonális tároló alacsony talajvízmozgás esetén a talajszonda is. Erre példa Vecsésen a CBA áruház, ahol a 2 db 160 kW-os hőszivattyú számára nem hőforrás, hanem puffertároló a parkoló alá lefúrt 30 db 100 m mély szonda. Hőforrás a hűtőházak, a hűtőládák és a nyári klimatizálás hulladékhője. A nyári meleget „elteszik télire”.
"
válasza:Köszi #5 #6 a jó linkeket. Bár nem ez volt a kérdés.
Sőt konkrét eljárásokról azok hatékonyságáról kérdezek.
Zöldet azért kaptál, hátha a kérdésre is válaszolsz:
A) Hőt tároljunk ezzel sok CO2 kibocsájtást spórolva, viszonylag kis + energia befektetésével amit lehet megújulóból is fedezni pl. Az energia szükségletet viszont szintén megújulókból kellene fedezni!
vagy
B) Termeljünk hőt és energiát akár foszilissal is, de kibocsájtott CO2 -t ne a légkörbe eresszük hanem sűrítsük és tároljuk el. Kicsit több energia befektetéssel, véges kapacitással és kb a hasznosítása nélkül.
Szerintem úgy tippre A) a nyerő, de hátha tud valaki jobbat (C,D...) vagy meg tudja indokolni hogy miért mégsem jobb A).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!