Más is van ezzel így rajtam kívül? Ha igen, ti hogyan kezelitek ezt a helyzetet?

Röviden-tömören, nem lehetek azzal a fiúval, akit mindennél jobban szeretek (mert nem viszonozza az érzéseimet), és ez a fájdalom már legalább fél éve meghatározza a mindennapjaimat.

Régebben mikor szerelmi csalódásom volt, akkor gyorsan kihevertem úgy, ahogy azt kell (barátokkal való elfeledés, kikapcsolódás stb.), Ő rajta viszont sehogysem tudom túltenni magam, valószínűleg azért, mert amit iránta éreztem, az őszinte és igaz szerelem volt.

Pedig én tényleg mindent megpróbáltam, nem vagyok depressziós, nem szoktam sajnáltatni magam, tényleg próbáltam azt, hogy barátnőkkel mentem el szórakozni, elkezdtem űzni egy hobbit, több időt töltöttem a családommal, de semmi sem segített, sosem éreztem még ilyen rosszul magam.

Persze igyekszem keresni minden napban a jót, próbáltam mindennek a pozitív oldalát nézni, és ez sokat szokott segíteni. De ha mondjuk olyan szituáció akad, hogy a barátnőim a párjukról kezdenek el beszélni, vagy arról, hogy milyen fiúkkal ismerkednek, akkor egyszerűen mindig elmegy a kedvem, és nem tudok mást tenni, csak szó nélkül otthagyni a beszélgetést, elmenni tőlük valahova egyedül. Ami tudom, hogy szánalmas, mert egy barátnő azért van, hogy meghallgassa a barátnője élményeit, és együtt örüljön vele/velük. Szintén ez a helyzet, mikor az utcán vagy bárhol szerelmes párokat látok, vagy közösségi oldalakon szerelmes párok képeit, egy normális ember reakciója az lenne, hogy "Ó, milyen édesek együtt!". Nekem azonban összeszakad a szívem az ilyenek láttán.

Én tényleg nem mondom magam depressziósnak, és nem is szeretném magam annak mondani, mert a depresszió nem abban merül ki, hogy nem viszonozzák a szerelmét. Azért írtam ki ezt, mert ha van valaki ilyen helyzetben, vagy csak volt ilyenben, vagy tud valami pozitívat mondani, azt szívesen meghallgatom, ahogy mindenkit meghallgatok, aki ilyen helyzetben van! Mert sajnos az én ismeretségi körömben sajnos nincs ilyen személy, aki van is barátnőm, az egyből más fiúkkal próbálja elfeledtetni a fájdalmát, ami nekem természetesen nem megy, mert senki más fiú nem érdekel.

16 éves lány vagyok, ha esetleg valakit érdekel, az illetékes fiú 17 éves. Tavaly április óta vagyok belé szerelmes, amit az elején viszonzott, sőt, Neki hamarabb tetszettem, mint Ő nekem, aztán ez megváltozott. Sosem lehettünk együtt, és ez az, ami igazán fáj.