Hol vannak a normális lányok?

Az 51 (helyett 2) százalék azért van, mert a Tini Kapcsolatok - Társkeresési Problémák kategórián kívül még sok más helyen is leírom az őszinte véleményemet, illetve egyéb mások által be nem fogadható ötleteket/elméleteket.

Ha még nagyobb szupermennek akarnék látszani, akkor most ideböfögném, hogy az igaz szavak sose szépek, a szépek sose igazak. De nem vagyok, és mint látom elkerülte a figyelmedet a "perspektíva" szó.

A válaszomat pusztán a kérdés leírására alapoztam, amiben nem vetted a fáradtságot értelmesen, érthetően írni. Így az történt, hogy tökéletesen elbeszéltünk egymás mellett, hiszen a kérdésedből messze nem derült ki, hogy milyen emberként "nem tudsz beilleszkedni a társadalomba". Az egyszerű ember be tud, a leírásod pedig azt sugallja, hogy az vagy.

Ha nem így van, akkor csak annyit akartam mondani, hogy I know that feel, bro, és hogy nem vagyok se szupermen, se Coelho, se Tesla vagy Einstein.

#8 Bocsáss meg, de ahogy olvastam az írásod, kicsit elkezdtem nevetni. Leírtad magad, mintha valami halandó isten lennél. Ébredj fel, ha nincsenek jó kapcsolataid, az egyetemi diplomáddal kitörölheted a segged, és nekem elég volt 18 év, hogy erre rádöbbenjek. Nem degradáló céllal, de azért mégis megemlítetted, hogy a többiek mennyire kevesebbek, mint te, mert nekik nem sikerült egyetemre menniük. Öcsém, én is most végeztem a gimnáziummal, egészen tizedik évfolyamig igencsak szartam az egészre, csak az utolsó két évemben kezdtem el ráhajtani. Nagyon sokféle módon szereztem pénzt eddig, üzletelgettem, csináltam amihez értettem suli mellett, mindeközben figyeltem a világ eseményeit. Természetesen jó dolog, ha van papírod, sőt, kell a boldoguláshoz. Azonban ez csak egy része a teljes egésznek, úgyhogy nyisd ki a szemed mielőtt késő.

A topic lényegére visszatérve: vannak természetesen normális lányok. Én is ismerek párat, de az eddigi párkapcsolataim mind igencsak rosszul végződtek, és szerintem nem az én hibámból, vagy legalábbis nem csak az én hibámból. Én, ahogy a kérdező is, hűséges, kedves srác vagyok, akit érdekelnek a mások érzései, de mindig megmondom amit gondolok. Hiába vagyok hűséges meg kedves, végül minden barátnőm hiányolta belőlem a hülyegyereket, aki bebaszva megcsalja kétszer hetente.

Most ne legyen minden lány megsértve, mondtam, vannak normálisak, de sajnos nincsenek túlsúlyban.

Amit érdekesnek tartok, hogy a mostani 15+ éves generációra ugyan ez igaz, de egészen véletlenül beszélgettem az utóbbi időben több 14 éves lánnyal is, akiknek az értékrendjén egészen meglepődtem. Értelmesebbek, mint a 4-5 évvel idősebb társaik, jobb az értékrendjük! Csak remélni merem, hogy ez így is fog maradni, és a következő fiatal generáció kicsit érettebben fog viselkedni a mostaninál. Nem lenne nehéz elérni.

#1 voltam.

#15:

Szerintem azzal az emberrel van a baj, aki azt gondolja, hogy annyitól, amit én csinálok, valaki "halandó isten lesz". Nem. Nekem ez nem megterhelő, hanem teljesen normális. Most nyáron pedig rengeteg szabad órám van, többek közt azért is bäszom itt a rezet... :D

Egyáltalán nem nézem le azokat, akik nem diplomásak, hiszen a (csonka-)családom a középosztály aljáról való, senkinek nincs diplomája, de még főiskolája se, sőt, még érettségije se. Én vagyok az első. És minden érdeklődésemet, minden eredményemet annak köszönhetem, hogy már kisgyerekkoromtól erre nevelt az anyám.

Ezen kívül már csak pusztán egyszerű logika alapján is belátható, hogy nincsen szellemi munka fizikai nélkül, és nincsen fizikai munka szellemi nélkül (habár utóbbi állítás talán kétségbevonható részben). Egyik sem ér kevesebbet a másiknál, és mindkettő szükséges egyenlő mértékben. Személy szerint nagyra becsülöm a parasztokat és a valódi, hozzáértő szakmunkásokat is (éppen annyira, mint egy orvost), egyszerűen már csak azért is, hiszen ők adják / adták nemzetünknek a többségét, és a nemzet fennmaradása a legegyszerűbb emberek akaratától függ.

#16 Tessék, így már mindjárt más. Az első hozzászólásod alapján sajnos tényleg úgy jött le, mintha becsmérelnéd őket.

Én egy elég vegyes csládból származom. Édesapám 3 éves korom óta nem a családunk része, nagyon gazdag, pedig esti tagozaton végzett valamit, nem ment egyetemre vagy főiskolába. Van pénze meg másik családja, velem még kapcsolatban van. Édesanyámnak van három diplomája, mégis jóindulattal erős közepes a keresete. Engem senki nem nevelt soha arra, hogy tanuljak, erre magamtól kellett rájönnöm tizedik végén, amikor elkezdett foglalkoztatni, hogy vajon az addigi hármas átlagommal melyik utcát mehetek majd söpörni, és mi lenne, ha összeszedném magam. Össze is szedtem magam, meg is lett neki az eredménye, de számomra mindig is az emberi kapcsolatok voltak fontosabbak. Én azt gondolom, a boldogságot nem az adja, hogy mennyire sokat keresel, és mennyire vagy műveltebb, befolyásosabb, mint a többség. Ez is jó érzés, természetesen, és van, akit ez tesz boldoggá. Engem nem, én a barátaim nélkül nem lennék boldog, még ha reggel tízféle Ferrari közül kéne is kiválasztanom, hogy aznap melyikkel menjek munkába a loftlakásomból.

Fizikai munka szerintem létezik szellemi nélkül, az építőmunkásokat hallgatva sokszor elgondolkodom, hogy az ilyen ember mit érezhet és mit lehet az esze helyén.

Egyébként nagyon elkanyarodtunk a témától. #1 és #15 voltam.

"Én azt gondolom, a boldogságot nem az adja, hogy mennyire sokat keresel, és mennyire vagy műveltebb, befolyásosabb, mint a többség. Ez is jó érzés, természetesen, és van, akit ez tesz boldoggá."

Én nem azért jöttem jogra, hogy az emberek átveréséből majd jól megtömjem a zsebeimet. Ettől hányingerem van, és ez az, ami ellen harcolni akarok, politikai úton. A hatalom és pénz nekem nem a célom (hiszen ha mélyen magamba nézek, szívesebben élnék remeteként a leendő feleségemmel valami gyönyörű vidéken távol a civilizációtól), hanem az eszközöm, amivel el fogom söpörni azokat, akik a népünk testén élősködnek.

Mivel nem érdekel a pénz és a hatalom abból a szempontból, hogy a saját önös érdekeimet szolgáljam ki velük, éppen ezért is tartom magam alkalmasnak erre a feladatra. Egyáltalán nem érdekelne, ha semmivel sem sikerülne jobban élnem, mint az átlag magyar embernek, amíg ezt az ügyet szolgálni tudom.

Az sem érdekel, ha én személyesen semmit nem nyerek ebből az egészből, ha sikerül felemelnem a magyar népet, és különösen az egyszerű embereket, az alsóbb rétegeket. Azért olvasok ennyit és azért foglalkozom ennyire az intellektuális dolgokkal is, hogy ha oda kerülök, megálljam a helyem. Az öncélú tudásnak ("tanulok hogy tudjam") szerintem semmi értelme nincsen.

"Fizikai munka szerintem létezik szellemi nélkül, az építőmunkásokat hallgatva sokszor elgondolkodom, hogy az ilyen ember mit érezhet és mit lehet az esze helyén. "

Ez lehetne akár egy nagyon morbid poén is. :D Az építőmunkásoknak valaki odaadta a terveket, valaki kiszállította az építőanyagot, és azt az építőanyagot el kellett készíteni, de még a konkrét fizikai munka is igénybe veszi a munkás szellemi képességeit (igaz, nem túl magas szinten, de nekem egyszerűen nem lenne eszem a szereléshez, a mechanikához, vagy egy villanyszerelő esetében a kapcsolási rajzokhoz, fizikához/elektronikához... örülök ha egy villanykörtét ki tudok cserélni, oszt ráadásul még csak nem is vagyok nő, tehát elvárható lenne... :D).

Mutass nekem egy 15-17, jó, maximum 18 éves fiút, aki normális értékrenddel rendelkezik, nincs ecsethaja, a nadrágja nem a térdét veri és elfogadja a konzervatívabb, kissé vidékies felfogásom. Nagyon kíváncsi lennék rá.

15/L

Nem értem miért kell minden ecsetfejűre ráhúzni hogy egy idióta, attól hogy valakinek ecset haja van és csőgatyát hord még lehet normális és olyan is lehet akinek nincs ecset haja se csőgatyája és mégis egy tahó...miért külső alapján kell vkit megítélni ezt nem tudom megérteni...

És a kérdésre a válasz: vannak normális lányok, csak nem érdemes feladni a keresést

18/f