Hogyan bizonyíthatnám a fiúnak, hogy méltó vagyok a figyelmére?

Két alkalommal együtt voltunk egy fiúval és nekem szimpatikus. Nem azt vártam, hogy feleségül vesz rögtön, de legalább,hogy legyen még folytatás. Megpróbálom kifejteni, kisregény lesz. Azok akik nekem megtetszenek, álltalában észre sem vesznek engem. Szerintem viszonylag szép vagyok (Nem nagyon, de viszonylag) és értelmes is. Ha beszélgetésről van szó, komolyabb témákról, szívesen és normálisan hozzá szoktam tudni szólni. Viszont van velem egy elég nagy baj, ez pedig az életképtelenség. Nem fogok szépíteni, ez van. Rettenetesen ügyetlen vagyok és mivel szorongok is emiatt nagyon, a legapróbb feladatok is gondot okoznak nekem. Annyira parázni szoktam, hogy nem tudok gondolkodni, ha mások látnak miközben csinálnom kell valamit. Ez lénygében tönkre teszi az életemet. (Persze, tudom vannak sokkalta rosszabb sorsú emberek, nem panaszkodhatok.) Szerintem ezért nem kellek az "A kategóriás" paliknak. (Bocsánat a kifejezésért, de értitek.) A fricska csak az az egészben, hogy talán pont az én tesze-toszaságomból adódóan, engem meg csak és kizárólag az ellenkező nem éltképes és határozott tagjai mozgatnak meg. Egyszerűen erre lenne szükségem és pont.

A konkrét szituációt, hogy mi van a sráccal, aki privátban kéri kifejtem. (Jó lenne,ha minnél többen, tanácsra van szükségem. De igen, még paranoiás is vagyok, nehogy valaki elolvassa ezt, aki jelen volt azon az estén, mert az tuti tudná, hogy én ezt még ki is írtam ide.) A lényeg az,hogy szerintem ennek a "tulajdonságomnak" az okán érdekkődését veszítettem és mintha kicsit meg is vetne most. Viszont ha már egyszer végre észrevett valaki olyan, akire vágytam, elhihetitek, hogy nem szívesen emgedném ki a kezeim közül.Na meg az egómat is nagyon cseszi...Ha hív még, hogyan tudnám bizonyítani, hogy igenis méltó vagyok a figyelmére? Szeretnék végre magabiztos és életrevaló lenni) , mert ez így nem élet. Nem csak a fiúnak, de magamnak is bizonyítanom kell.