Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csináljak ilyen szituban? Már nem bírom
3 éve totál szerelmes vagyok egy lányba és személyiségileg is tökéletes. Nem lehet elmondani,mennyire imádom és mennyire fontos nekem.
De valahogy nem jött össze sose a dolog..
Ő pedig most már a 2.fiúját fogyasztja,néhány hete. (mondjuk mindkettő olyan,hogy nem a csaj kezdeményezte,de nálam viszont ő volt a kezdeményezőbb fél) Én pedig nem tudom elfelejteni őt egyszerűen. Hiába kezdtem el húzni más csaj felé,vagy hiába vetődött be nálam 2 másik csaj,egyszerűen NEM. Kellemetlen volt,de el kellett őket küldjem,mert csak ő számított nekem. Senki nem tudja elfeledtetni.
Viszont ő is szeret,sőt szinte biztos vagyok benne,hogy tetszek neki és hogy célpont voltam neki, másokat is megkérdeztem,akár barátnőit,ők is hasonlót mondtak. Még haverként is olyanokat csinált amiket nem annyira szokás két barát közt.
De én sose tudtam kimutatni,hogy a haverságon túl is érzek valamit. Kb.én vagyok az utolsó ember akiből kinézné,hogy szerelmes belé.
Sose tartottam magam elégnek hozzá,hogy én alkalmatlan vagyok arra,hogy boldoggá tegyem. Féltem felrúgni azt a jó felszabadult haveri viszonyt ami köztünk volt,nehogy aztán rossz vége legyen és ezért fojtottam vissza a dolgokat,de tudom,marhaság volt.
A mi sztorink még általánosra is visszanyúlik,akkor még így mikor épp nem figyeltem,elbambultam,többször is megcsókolt. Aztán 1-2 évig semmi a középsuli miatt,aztán megint több összefutás.
Szóval nem tudom már,ritkán irogálunk,akkor is én írok rá.. Olyan mintha meglennék fojtva,ő állandóan elvan bizonyos barátaival,én pedig le vagyok tojva. Utóbbi 1 évben jó ha félévenként összefutunk és akkor így hogy legyen esélyem elmondani neki? Írásban? Na persze..
Az is lehet,hogy fejre is állhatnék,már nem érdeklem úgy mint ezelőtt. De nem tudok egyszerűen nélküle teljesen meglenni,sose éreztem senki iránt még hasonlót sem és ezért is fáj nagyon,hogy az egyetlen ilyen csajszi aki megfogott és 100%-ig jól kijövök vele nincs velem,felemészt a hiánya.
Nem bírok ki még 1-2 évet vagy ki tudja mennyit amíg szétmennek.. Már most annyira le vagyok bénulva,hogy reggelente a felkelés is olyan mintha 12 óra munka után próbálnék meg futni. Inkább aludnék egész nap mert addig sem érzek fájdalmat. Vagy elmegyek egy koncertre és felszedek valakit.. De ez,ez nem nagy tapasz.
19,19
szerintem ha már ennyire kinlódsz akkor mondd el neki, hogy mit érzel.
Persze ne úgy egyszerűen, hanem először várd meg, lepd meg valamivel, kisérd haza de azért annyira ne legyél hozzá rögzitve. Aztán meg hivd el valahova hátha igent mond.
Majd elmondod neki hogy hogy gondolsz rá és mióta, biztos megfog ezért becsülni:)
Szerintem is mondd el neki az érzéseidet! Egyetértek az előttem lévő hozzászólóval! Szépen lassan vezesd fel a dolgot, amikor találkoztok és ne rohand le!
Amúgy nem is értem miért nem mertél kockáztatni. Ez már rég nem haverság volt, ami kettőtök között történt. A haverok nem csókolóznak egymással és érzéseik sincsenek a másik iránt. Azok csak néha összefutnak, pletykálnak és hülyülnek egy jót vagy együtt buliznak. Hetero lány és fiú közt lévő barátság meg olyan ritka, mint a fehér holló.
Ha esetleg az ő érzései irántad már nem olyanok, mint régen és a párját szereti, akkor muszáj leszel továbblépni. Nincs olyan, hogy lehetetlen. Nekem is nehéz volt egy óriási szerelmet elveszíteni, évekbe telt lezárni. De itt vagyok, szinglin és boldogan! Ne aggódj a boldogság is meg fog majd találni, csak előbb tisztázzátok a szitut!
Kösz hogy elolvastátok,nem is gondoltam,hogy ennyi lett o.O
Háát,ez az elhívás és találka dolog,nála ultra nehéz,ha van valakije. Már próbáltam tavaly..Higgyétek el,különben nem fordultam volna az oldalhoz. Ha csak nem a volt osztálytársakkal van egy közös lógás,akkor sehogy sem találkozhatunk,így meg nehéz. Túl hűséges típus,amíg szingli,tele van fiú haverokkal,de ilyenkor,mintha befalazná magát.
Pedig ez az új gyerek katona,szóval alig van itt. De nem akarok udvariatlan lenni. Pedig itt lakik egy köpésre. Edzésre is jár ami szintén közel van,arra is elkísérhetném,de azt is nyomulásnak és udvariatlanságnak venné,már ismerem annyira.
Kb.2 hónapja volt,hogy kidobta az első fiúját és én így nem tudok a dolgairól,szóval csak 1 hónapja tudom. Mire pislogtam egyet,hogy léphessek felé,már itt volt ez,nagyon jó :)
A másik,az a "csókolózás",csak annyi,hogy arcon cuppantott és azért még jóval fiatalabbak voltunk.
És mi is csak heti 2-szer 3-szor taliztunk, suli után,nem nagy cucc.
Ja és igen,ettől félek nagyon,hogy már nem akarna tőlem semmit.
Mondjuk,élőben ugyanolyan volt mindig,ugyanúgy piszkált,lelkes volt stb. Még az se zavarta,ha épp az aktuális párja ott tartózkodik. Beletúr a hajamba,seggen vág,szóval az ilyenek a közelmúltban sem maradtak el. De egyébként nem szokott keresni,nem ír rám.
Ha meg én rá,akkor van hogy olyan ridegnek tűnik és semmilyennek. Mintha sose lettünk volna barátok. Szóval nem tudom
Hmmm érdekes a viselkedése :D Esetleg nem gondolod, hogy csak direkt húzza az agyad? Lehet észrevette vagy tudja, hogy vannak érzéseid iránta vagy csak ártatlan szórakozásnak szánja a viselkedését.
Ha komolyabban akart volna tőled valamit valószínűleg keresné a társaságod, kerítene alkalmat arra, hogy sokat legyetek kettesben és ennyi év alatt csak összejöttetek volna már.
De ez csak az én véleményem! :)
Ééés erre is gondoltam már,ami szintén gáz lenne. Van valóságalapja. Jó eszed van ehhez a témához :)
De most ha azt nézzük,hogy évek óta ezt csinálja nekem pedig még 3 éve sem tetszik(igen kicsit túloztam a leírásban) akkor más. Na meg,minden erőmmel próbáltam elfedni,talán még túl sokszor voltam vele bunkóbb,na meg állandóan fapofám van. A volt osztályban a becenevem az volt,hogy "bérgyilkos",szóval ha ő így is leszűrte,hogy bejön nekem,az nagy grat. :D
De az egyik és legfőbb ok amiért ennyire megszerettem az pont ez,hogy ilyen nyíltan viselkedett velem mindig is. Még akkor is,mikor még haverként se bírtam,inkább csak idegesített :D Aztán rájöttem,hogy bazzeg,egy csaj ennyit foglalkozik velem
Olyanokról gondoltam,hogy tetszhetek neki,mint pl. magától hazakísér,vagy minden lógásra hívogat,vagy olyan is volt,hogy nem volt elég hely a buszon és szemrebbenés nélkül az ölembe ült lol Meg egy valentin napon volt,hogy vagy 4 gyerektől kapott virágot,de én nem vettem,aztán ezt szóvá tette és elkezdi"pedig ha vettél volna,csak tőled fogadtam volna el". Na ez kissé mellkason ütött :)
Meg most,ahhoz elég rosszmájúnak kéne lenni ahhoz amit írsz :)
Szóval ő azért sok mindent tett,többet mint amit itt letudok írni. Csak hát még a netes elérhetőségeimet is félt megkérdezni nemhogy még lépni felém,a haveroktól kérdezgette. A magyarázat erre: félt hogy hát mi van ha nem adom meg
Elkerülni a lehetséges kellemetlen pillanatokat ugye :)
Köszi! Elég érett vagyok már, sok dolgot megéltem és az emberismeretem is jó.
Úgy gondolom, hogy kis dolgokba és ábrándokba kapaszkodsz. A múltban élsz. Nyilván aranyos veled, flörtölős, tipikus lány. Én is viselkedtem hasonlóképp anno fiú haverokkal, hátsószándék nélkül. Semmi rossz szándék nem volt bennem, egyszerűen csak úgy viselkedtem. Biztos tetszettél neki, vonzódott hozzád. De nem volt olyan erős az a vonzalom, hogy több alakuljon ki köztetek - bár valamilyen szinten ez rajtad is múlott.
Nem az emlékekbe kéne kapaszkodni, hanem bulizni, új embereket megismerni és élvezni az életet. Menj edzz, tanulj és legyél a barátaiddal! Az új szerelem sosem fog megtalálni, ha a múltba kapaszkodsz és olyan emberhez ragaszkodsz aki az exed sem volt! :)
Inkább csak idealizálsz. Ismered, de nem tudod milyen egy párkapcsolatban, nem tudod milyen az ágyban, hiszen a testiséget nem tudtad vele megtapasztalni ahogyan szerintem mély társalgásatok sem lehetett az életről.
Persze ez a te életed; a te döntésed! Én csak elmondtam a véleményem. Tedd azt amit jónak látsz! A helyedben én továbblépnék, főleg úgy, hogy nem is jártatok egymással.
Hát nyilván jól esnek ezek az emlékek,főleg,hogy újak már nincsenek nagyon vele.
Meg ezek adnak "reményt",mert különben,itt se lennénk ha nem lenne rá esély arra,hogy ő is viszont így érez.
Igeen,ezt is eltaláltad,mély dolgok nem nagyon voltak.
Pont ezért nehéz továbblépjek,mert még nem tapasztaltam meg milyen vele. Már attól is elfelejtettem minden rosszat és rohadt kellemesen éreztem magam,ha épp iskolából mentünk haza és fos érzés,hogy lehet sose tudom meg milyen ha több van.
Meg ő az akivel el tudom magam képzelni,nem vagyok egy könnyű eset,nem vagyok a csajok kedvencei a ridegségemmel,de vele órákat el tudok beszélni
De mindegy,majd lesz ami lesz :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!