Most akkor mi van?

Nem értem magamat sem...külsőre:

15 éves,175 centi magas (régebben még ennyi voltam), 87-86 kiló, erős alkatú, csontozatú vagyok, jó kiállással, karakteres arcú,viszonylag helyes és igényes vagyok. Jó dumám van, humoros is vagyok, rengetegszer megkapom ezt a lányoktól, fiúktól is.. szval nem én találom ki. Talán ez a nagy szerencsém is.. (pl. csajozás terén) nagyon sokszor megtudom nevetettni a lányokat, barátaimat.. sokszor nagyképű vagyok, egoistának tűnhetek, de ennek ellenére tisztában vagyok a hibáimmal. Szval ezt csak azért írtam ezt le, hogy tudjátok nagyjából, milyen vagyok, külsőre, stílusra.. de mégis. Sokszor nagyon érzékeny vagyok.:( Annyira rossz. Valamelyik nap elmentünk megnézni a Paddingtont 2-t..és tök vicces volt, de amikor végre a végén találkozott a maci a nagymamájával Londonban, ahová mindig eltakart jutni, majdnem sírva fakadtam..nagyon nagy önuralom kellett hozzá. És dettó ugyanez van a többieknél is.. nem tudok elmenni nagyon ilyen filmekre, másokkal semmi hasonlót nézni, mert sírás lesz a vége. Ha meghal a filmben a nagyon szeretett főszereplő, (általában a kislányok,kisfiúk, öregek érintenek meg) vagy valamilyen állat, vagy valami családban szomorú dolog történik akkor mindig rám tör... Ha ilyen nagy katasztrófa van akkor nem, csak ha egy kicsit már szemelyesebbnek érzem, közelebbnek az állatokat és embereket. Akkor nagyon megtudnak érinteni. Ha egy kislány a katona apját nem látta sokaty és az egyszer hazatér.. ha egy kutya a barátját probalja segíteni, de az már meghalt, de ő azért sem adja fel..ezer és ezer ilyen video van, ezeken mindig elerzekenyulok.. néha szégyellem magam ezért, Hogy túl konnyen tudok sírni.. amikor összevesztem azzal a lánnyal akivel tavasz elején ismerkedtem meg, nyárra már szerelmesek lettünk egymásba akkor is elszomorodtam..nem ismertem magamra .mikor megbántottam és sírva elszaladt, akkor nem éreztem jól magam, de még nem volt akkor a baj... Utána raeszmeltem mit tettem és tényleg egy hónapig rosszul voltam miatta, rengeteget sírtam.. a bűntudat miatt is.. amikor utána beszéltünk egyszerűen görcsbe randult mindig a gyomrom.. szomorú de ez van.

Szerintem ez baj? nem tudok ezen sajnos változtatni, ilyen vagyok... pár lány mondta már, hogy nem kell mindig az érzéketlen kosziklat játszanom, lehetnek néha érzelmesebb is, de nem igaz...épp ez az. Hogy egyszeruen én érzelmes vagyok, meg romantikus is..de komolyan.. de pont ezért nem merem néha elengedni magam:((

Titeket lányok zavarna??

(lehet rossz kategória, de mivel nem az érdekel, hogy a srácok leszarják e vagy cikiznenek e, hanem az, hogy egy kapcsolatban baj lehet e, ezért ide tettem ki)

minden értelmes választ köszönök 🙄😊