Ti mit tennétek?

Pár éve, hogy szétmentünk barátnőmmel.

Volt egy idő, hogy nem beszéltünk. Aztán facen elkezdtük ismét beszélgetni. Anno elég érdekesen mentünk szét, úgy különösebb oka nem volt, inkább család.. Nehéz lenne leírni, hogy pontosan miért, de nem voltunk 100%-ig biztosak abban, hogy mit is szeretnénk.

De ismét beszélünk, kb háromnegyed éve! Ráadásul nap mint nap. Minden elmesélünk a másiknak, tanácsot kérünk és a többi. Én akkor nem mondtam le róla, s a mai napig szeretem! Többször is szóba került már, és ő azt mondta máshogy érez. Ez 7 hónapja volt, akkor megbeszéltük, hogy barátok maradunk és nem több. Mindenkinek mondtuk, hogy csak barátok, semmi több. Sikerült is jól elhitetnem magammal, de nemrégiben találkoztunk, és nagyon jól telt a nap. Nevettünk, sétáltunk, órákat ültünk egy parkban és beszélgettünk mindenről.

Egész nap tök jó kedvem volt, este miután hazaértem, barátok megjegyezték, hogy nagyon vidám vagyok. "Biztos szerelmes vagy." - mondták. Ezt persze cáfoltam, hogy én nem, én nem! De másnapra búskomorság fogott el.

Rájöttem, hogy hitegethetem magam azzal, hogy csak barátok vagyunk és nem akarok többet, de miért akarok továbbra is magamnak hazudni? SZERETEM, de nem lehetek vele, mert már nem szeret.

Az egész délelőttöt végigsírtam, hogy mit tehetnék.

Szeretnék továbblépni, de nem tudok.

Tudom nem a legokosabb megoldás kiírni ide, meg hogy beszéljem meg vele ezt. De most a ti véleményetekre lennék kíváncsi!

Mit tehetnék?