:' ( Feladjam a reményeim?

Az utóbbi időben nagyon megtetszett egy lány, akivel sokat szoktam beszélgetni, nevetni. Volt egy hét mikor az évfolyamunk elment kirándulni, itt jobban megismertem, igazából ekkor lettem szerlemes belé. Egy nap mélyen megbántották (nem én) és úgy eltűnt a táborban hogy 20 percig nem találtuk. Miután nagy nehezen megtaláltam egy fán, segítettem neki lejönni és elmentünk a tábortűzhöz. Egymás mellé ültünk le, sokat beszélgettünk (bár néha alig lehettett érteni mit mond annyira szipogott). Később elment a "lányokhoz", miután én egy fél perc múlva utána mentem mert sejtettem, hogy nem a lányokhoz megy. Beszélgettem vele és elmmondtam hogy nincs miért szégyenkeznie, jöjjön vissza a tűzhöz. Visszamentünk, még egy kicsit beszélgettünk majd egy kicsitt arrébb mentünk és ott folytattuk a társalgást. Később elálmosodott úgyhogy elkísértem a lányok házához. Úgy váltunk el, hogy mondtam neki, hogy ne csináljob semmi hülyeséget. Aztán következett (egy köztünk már általánossá vált) pár másodperces "csók pillanat" de végül semmi nem történt. Másnap már egész jó kedve volt. Páran elmentünk a játszótérre focizni ahova az a szzemély is jött aki megbántotta a lányt. Amikor ő rúgott kapura és én voltam a kapuban direkt izomból a lány felé rúgta a labdát. Megpróbáltam kiütni a labdát, és ez sikerült is, de éppen csak elkerülte a lányt. Mikor visszaértünk a táborba hallottam a lányok beszélgetéséből egy kicsit: "Hallod a ...... olyan erőset rúgott mint az állat, de a ..... kitolta a labdát bár még így is épphogy elment mellettem a labda! De még mindig a ......-ba (első ... a szövegben) vagyok szerelmes." Ez azért mélyen szíven szúrt azok után ami történt köztünk... Mielőtt felszálltunk volna a buszra megkérdeztem tőle hogy akkor még mindig a ......-t szereted...? Erre sajnos igen volt a felelet. Deh azóta "már sok víz lefolyt a Dunán". Azóta a lány már utálja a ......-t. Később mikor vettem neki egy párnát amin az volt hogy "Szeretlek" és elmondtam neki mit érzek iránta egyszerűen azt mondta hogy egy nagyon jó barátként tekint rám... Azóta nem is gondolkoztam rólunk.... Szerintetek feladjam a reményeimet a lány iránt?, lépjek tovább??? Segítsetek! Kösz hogy végigolvastad a sztorimat! 12/F