Ebben a helyzetben mi lenne a jó? (HOMO)

A kapcsolatunk úgy indult, hogy egy óvodába, majd egy osztályba jártunk. Főleg az utóbbinak hála nagyon sokszor láttuk egymást a tesi öltözőbe, az uszoda öltözőjébe meztelenül is. Aztán februárban valahogy (persze életkori szabályok kijátszásával) regisztráltunk egy társkeresőn, ahol elkezdtünk chatezni, majd tavalyelőtt márciustól már iskolán kívül is találkozgatni. Május 15-én lett hivatalossá téve a kapcsolatunk.

Tavaly, alig pár nappal a tanév vége után lehetőségem nyílt kiköltözni Németországba a szüleimmel, miután apu álláspályázata sikeres volt és állásajánlatot kapott a cégtől. Anyu nővér volt Magyarországon, főleg idősekhez járt ki. Itt pedig egy háziorvos mellett dolgozik asszisztensként. A szállást az első negyedévben apunak a munkáltatója biztosította, majd albérletbe költöztünk.

Nagyon nehéz volt számomra a költözés, miután már akkor volt egy közel 14 hónapos kapcsolatom egy fiúval, akiről tudtak, és akit elfogadtak a szüleim. A szülei tudnak a fiú másságáról, ill. arról is, hogy mi együtt vagyunk. A fiú speciális helyzete (lejjebb kifejtem ezt) miatt pláne nem fogadták kitörő örömmel a mássággal kapcsolatos bejelentését. A kiköltözést követően távkapcsolatban folytattuk, majd karácsonykor és húsvétkor találkoztunk.

Holnaphoz egy hétre lesz a 17. születésnapom és hat nap múlva jön ki hozzám. Szeretnék vele minél több időt eltölteni. Az elmúlt napokban többször felmerült, hogy milyen jó lenne, hogyha kiköltözne hozzám. Mindketten szeretnénk és a szüleim is benne lennének.

A nagyobb problémát az okozza, hogy a fiú agyvérzéssel született, két szívműtétje volt (szívritmus-szabályozóval él), magas vérnyomásos és cukorbeteg valamint a bal lába kicsivel rövidebb a jobbnál, ill. a bal kezén a mutató- és gyűrűs ujjának a felső harmada nem teljesen fejlődött ki. Emiatt a szülei – érthető módon – nagyon féltik őt. Ebből kifolyólag fogalmunk sincs, hogy miként tudnánk felvetni nekik a költözést. A másik probléma, hogy félévvel fiatalabb nálam, vagyis ő januárban lesz csak 17 éves.

Szakítás eszembe sem jut, mert nagyon szeretem. Nem vagyok a távkapcsolat ellen, de mégis csak szeretnék vele minél több időt együtt tölteni.

Mit tennétek a helyükben? Hogy kellene felvetni a szüleinek a kiköltözés lehetőségét? Ti belemennétek ilyen esetbe, hogy a gyereketek kiskorúként külföldre költözzön a párjához és annak szüleihez? Vagy hagyjuk, míg ő is betölti a 18-at (még másfél év) és majd utána?

17F/16F