Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ebben a helyzetben mi lenne a jó? (HOMO)
A kapcsolatunk úgy indult, hogy egy óvodába, majd egy osztályba jártunk. Főleg az utóbbinak hála nagyon sokszor láttuk egymást a tesi öltözőbe, az uszoda öltözőjébe meztelenül is. Aztán februárban valahogy (persze életkori szabályok kijátszásával) regisztráltunk egy társkeresőn, ahol elkezdtünk chatezni, majd tavalyelőtt márciustól már iskolán kívül is találkozgatni. Május 15-én lett hivatalossá téve a kapcsolatunk.
Tavaly, alig pár nappal a tanév vége után lehetőségem nyílt kiköltözni Németországba a szüleimmel, miután apu álláspályázata sikeres volt és állásajánlatot kapott a cégtől. Anyu nővér volt Magyarországon, főleg idősekhez járt ki. Itt pedig egy háziorvos mellett dolgozik asszisztensként. A szállást az első negyedévben apunak a munkáltatója biztosította, majd albérletbe költöztünk.
Nagyon nehéz volt számomra a költözés, miután már akkor volt egy közel 14 hónapos kapcsolatom egy fiúval, akiről tudtak, és akit elfogadtak a szüleim. A szülei tudnak a fiú másságáról, ill. arról is, hogy mi együtt vagyunk. A fiú speciális helyzete (lejjebb kifejtem ezt) miatt pláne nem fogadták kitörő örömmel a mássággal kapcsolatos bejelentését. A kiköltözést követően távkapcsolatban folytattuk, majd karácsonykor és húsvétkor találkoztunk.
Holnaphoz egy hétre lesz a 17. születésnapom és hat nap múlva jön ki hozzám. Szeretnék vele minél több időt eltölteni. Az elmúlt napokban többször felmerült, hogy milyen jó lenne, hogyha kiköltözne hozzám. Mindketten szeretnénk és a szüleim is benne lennének.
A nagyobb problémát az okozza, hogy a fiú agyvérzéssel született, két szívműtétje volt (szívritmus-szabályozóval él), magas vérnyomásos és cukorbeteg valamint a bal lába kicsivel rövidebb a jobbnál, ill. a bal kezén a mutató- és gyűrűs ujjának a felső harmada nem teljesen fejlődött ki. Emiatt a szülei – érthető módon – nagyon féltik őt. Ebből kifolyólag fogalmunk sincs, hogy miként tudnánk felvetni nekik a költözést. A másik probléma, hogy félévvel fiatalabb nálam, vagyis ő januárban lesz csak 17 éves.
Szakítás eszembe sem jut, mert nagyon szeretem. Nem vagyok a távkapcsolat ellen, de mégis csak szeretnék vele minél több időt együtt tölteni.
Mit tennétek a helyükben? Hogy kellene felvetni a szüleinek a kiköltözés lehetőségét? Ti belemennétek ilyen esetbe, hogy a gyereketek kiskorúként külföldre költözzön a párjához és annak szüleihez? Vagy hagyjuk, míg ő is betölti a 18-at (még másfél év) és majd utána?
17F/16F
Ma délután érkezik ki a barátom. Májusban múlt 2 éve, hogy együtt vagyunk és most lesz 1 éve, hogy távkapcsolatban vagyunk. Mindketten harcolunk azért, hogy minél többet lehessünk együtt, ahogy az addig volt, míg ki nem költöztünk.
A párom szülei egyértelműen elmondták, hogy nem a meleg kapcsolattal van bajuk, hanem a betegségeinek összetettsége miatt ódzkodnak attól, hogy kiköltözzön hozzánk. Ha egészséges lenne, akkor minden furcsaság ellenére engednék, hogy kiköltözzön.
Tegnap, amikor az édesanyjával beszéltem, akkor annyit mondott, hogy meglátjuk, hogy ezt a 4-5 hetet, amit most kint fog tölteni, hogy viseli és milyen szájízzel megy haza. Ha úgy érzik, hogy jobb a fiú kedve, közérzete és boldogabbnak látják, akkor talán visszatérhetünk a kérdésre.
Nagyon sok tervem van erre az időszakra.
Úgy, hogy mindketten dolgoztunk már suli mellett, így van némi plusz pénzünk. Persze nem annyi, hogy önállóan eltudjunk éldegélni, de annyi igen, hogy ne kizárólag a szüleimre maradjon minden. Anyuék éppen ezért sem vettek el tőlem egyet GBP-t sem. Egyébként érdekes módon tőle sem vettek el egyetlen Ft-t sem a szülei.
A harc másik ága pedig az, hogy anyu minden egészségügyi tudásából eredő segítségét felajánlotta annak érdekében, hogy őt kiengedjék hozzánk.
válasza:"anyu minden egészségügyi tudásából eredő segítségét felajánlotta"
Ja, azt hittem, ti ketten harcoltok...
#14
Szövegértésed miért csak a szöveg végére terjed ki?
"Úgy, hogy mindketten dolgoztunk már suli mellett, így van némi plusz pénzünk. Persze nem annyi, hogy önállóan eltudjunk éldegélni, de annyi igen, hogy ne kizárólag a szüleimre maradjon minden. Anyuék éppen ezért sem vettek el tőlem egyet GBP-t sem. Egyébként érdekes módon tőle sem vettek el egyetlen Ft-t sem a szülei."
Ezt is írtam, amiből kiderül, hogy mindketten dolgoztunk egész tanév során. A szüleink nem vettek el egyikünktől sem egy fillért sem. Ja, hogy a szövegértésedből ez kimarad.
válasza:#16
Először, amikor elmentem dolgozni, akkor éppen azért kellett harcolnom, hogy nálam maradhasson a pénz. Az első 1-2 hónapban elvette apu, majd később azt az összeget anyu visszaadta.
válasza:A szülei végül ma közölték, hogy a 2023/2024-es tanév első félévét nálunk töltheti, miután a betegsége miatt igényelt egyéni tanrendet (magántanuló) a tegnap megkapott határozat szerint megkapta.
Boldogok vagyunk! Elvileg kedden indulunk vissza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!