Szerintetek ezt a korkülönbséget nehéz áthidalni?

Kettő esküvőt tartottunk. Egyet Ankarában, egyet Budapesten. Nagyon költséges lett volna a rengeteg rokont utaztatni, ezért döntöttünk emellett a megoldás mellett. A törökországi szertartás inkább hagyományos volt, a férjem családjának is tetsző. Török zene, halay tánc, hennázás, stb. Bár a ruhám mindkét esetben elég merész volt. Az első bulin egy sellőfazonú, dekoltált, mégis habos-babos ruhát viseltem, a másodikra egy rakott szoknyájút választottam. A páromnak esélye sem volt a véleménynyilvánításra, ugyanis csak az esküvő napján látott benne. :D

Azóta Törökországban lakunk, ő dolgozik, én tanulok. Gyereket nem tervezünk, amíg nem érettségizek le.

Először azután feküdtünk le, hogy betöltöttem a 15-öt.

Egyébként pedig egyáltalán nem a negatív vélemények sarkalltak a kitartásra. A kérdésről is teljesen elfeledkeztem, amíg újra fel nem néztem az oldalra. És akkor gondoltam megírom, hogy vannak pozitív esetek is, hátha mások is hasonló cipőben járnak. :)

Tudjátok, régen rengeteget adtam mások véleményére... Ha valami a többség számára elfogathatatlan és furcsa volt, én megrettentem. Elgondolkoztam, hogy talán jobb lenne feladni.

De azóta minden megváltozott, mert felnőttem. Ez az életem! Ez az ami boldoggá tesz! Ez egy érték, amiért harcoltam és küzdöttem. Ha pedig csak belegondolok, hogy mennyire szerencsés ember vagyok, büszkeség fog el. Mert nem futamodtam meg.

És többé nincs Isten, hogy bárki szavára is adva, hagyjak elúszni egy lehetőséget.

Amikor betöltöttem a 15-öt, jelentkeztem egy cserediákprogramra és kiköltöztem Törökországba. Egy török családnál laktam, év végére pedig már felsőfokú szinten beszéltem. Eközben pedig a magánéletem is egyre jobban alakult.

Megismertem egy új kultúrát, megtanultam egy új nyelvet, rengeteg új barátom lett, férjhez mentem. De ezt az egészet egyáltalán nem bántam meg.

Ha valaki válaszút előtt áll, nem szabad megtorpanni, csakmert a jövő nehezebb lesz a jelennél. Van hogy rosszul döntünk. De ez sosem fog kiderülni, ha félünk döntés hozni.