Igaza van a barátnőimnek? Tényleg hülyeséget csinálok?

Nincs igazuk, hogy úgy tesznek hogy neked rosszul kell érezned magad.

De abban igazuk van, hogy nem így indulnak a boldog házasságok. Csak én magam sok elvált ilyen nőt ismerek, akik tizen+++ év kapcsolat után jöttek rá, hogy elválnak. S harminc+ évesen kezdtek új életet egy-két gyerekkel.

Azt a "barátnődet" megértem (egy egészséges mértékig) akinek nemrég ért véget a kapcsolata és ezt bulizással akarja elfelejteni.

Viszont az nem normális, hogy azt akarják, hogy te is menj velük pasizni ha te így boldog vagy.

Velem is ezt csinálták anno a szingli barátaim.

16 éves koromban jöttem össze (mostmár) férjemmel. Ő volt az első barátom, és nagyon úgy vagyunk, hogy az utolsó kapcsolatom is ő lesz :) kb 6 éve vagyunk együtt, nyáron házasodtunk össze :) azóta is minden percét imádom, semmit sem bántam meg! Mostanra egyébként pont ezek a barátaim sírnak nekem folyton, hogy olyan kapcsolatot akarnak, mint az enyém, és hogy mennyire gyenge a fiú felhozatal :D

Valószínűleg nem akarnak neked rosszat, hiszen a barátaid. Csupán teljesen más élethelyzetben és szemléletben közelítik meg a kérdést, ezért teljesen más dolgot látnak számodra jónak, mint ami szerinted az. Szerintük az jó, ahogyan ők csinálják. Szerinted meg az jó neked, ahogyan te élsz.

Szerintem próbáld megbeszélni velük és leszoktatni őket róla, hogy ilyenekkel terheljenek. Ha ez nem megy, akkor viszont lehet, hogy érdemes leépíteni a velük töltött időt, hogy minél kisebb hatással legyenek rád.

A kérdésedből egyértelműen látszik, hogy hatnak rád a szövegeik és valószínűleg a te álláspontod szerint nem pozitívan - viszont mégis elbizonytalanítanak vele, ami akár idővel tönkre is teheti a kapcsolatodat.

Nem biztos, hogy feltétlenül teljesen meg kell tőlük szabadulnod - de ez is lehet. Viszont mindenképp érdemes lehet átgondolni, hogy milyen programokra, milyen élethelyzetekben találkozol velük (leginkább, ahol kevésbé tudnak feljönni az ilyen témák köztetek), illetve, hogy mennyi időt töltesz velük és mennyi időt töltesz más emberekkel, akik máshogyan hatnak rád, ami számodra megfelelőbb.

Minden ember más és másra van igénye és szüksége - bár sok esetben az ember maga sem tudja helyesen felmérni, hogy mi is az, amire tényleg szüksége van és mi az, amire csak vágyik, de valójában az többet árt neki, mint használ. Biztosan tudni sosem lehet, mert csak utólag derül ki, hogy az idő igazolja a döntéseidet, vagy bánni fogod őket.

Van abban az elméletben valami, hogy érdemes fiatalon kiélni magad, sok mindent kipróbálni, hogy mire kiöregszel belőle, addigra már túl legyél ezeken az élményeken és ne hiányozzanak. Gyakran előfordul, hogy az öregedéssel elkezdődik a kapuzárási pánik. Elkezdi az ember felfogni, hogy neki már elkezdett alkonyodni és ezért elkezdi hiányolni mindazt, amiket kihagyott és gyorsan még be akarja pótolni, de ez 30-40-50 évesen egyre nehezebbé válik, mert már messze nem ugyanúgy működnek a dolgok, mint ahogy 18-20 éves korban mentek...

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ez mindenkinél ugyanúgy zajlik le. Nagyban függ attól is, hogy milyen tudatossági szinten és milyen önismerettel éli valaki az életét, mennyire önkéntesek és elégedettséget adóak a döntései, vagy mennyire kényszerű és kompromisszum szerűek ezek.

A barátnőid melletted pont akkora lotyónak érzik magukat amekkorák.

Ezért próbálnak a saját képükre formálni, hogy bebizonyítsák maguknak, hogy nem lehet másmilyennek lenni, mint amilyenek ők lettek.