A Goth lányok kit preferálnak ha kapcsolatról van szó?

Az, hogy amúgy goth vagyok, egyetlen dolog az összes tulajdonságomból. Persze, valamilyen módon mindenben benne van, amit szeretek, de a közhiedelemmel ellentétben nem annyiból áll a személyiségem, hogy egész nap vakolom a fejem, és tipegek a tükör előtt, mint a sok kamugoth TikTok lány. Persze, extrém vagyok, de a zenei oldalt és az életfilozófiát sokkal fontosabbnak tartom. Sőt, ennek kéne alapvetően az egyetlen oldalnak lennie, ami számottevő. Mert a gothság nem egy “kinézet”.

Szívesen kommunikálok olyan emberekkel, akik máshogy látnak bizonyos dolgokat. Nem kell, hogy mindenben egyformák legyünk. Mert nem árt, ha kiegészítjük egymást. De legyenek közös pontok azért, és ne fikázza le azt, amit szeretek. Úgy elég nehéz együtt élni.

Azt viszont nem tolerálom, amikor “üldöznek”, és akaratomon kívül csapják nekem a szelet úgy, hogy egyértelmű jelét adom annak, hogy nem kölcsönös a vonzalom. Csak azért, mert néhány külsőség alapján vonzónak találnak.

A vonzalmat nem tudod befolyásolni. Csak azért, mert egy másik személy is goth, nem fog bejönni.

Ebből kiindulva, nem kell, hogy feltétlenül goth legyen, de mondjuk, más rockzenei irányzatokat szeressen, mert a rocker srácok a gyengéim. Főleg jó humorral, aranyos személyiséggel. Biszex vagyok, szóval az sem árt, ha egy kicsit lányos.

Én már öregebb vagyok nálad, de a figyelt kulcsszavak miatt feldobta a kérdést a rendszer.

Az ismerőseimmel egyetértünk abban, hogy tapasztalataink szerint;

A közös zenei, irodalmi, esztétikai ízlés, ami abból adódik, hogyha a fiú is valamilyen rockzenei szubkultúrához tartozik, adhat egy közös alapot, beszélgetésindítót, de ennél nagyobb jelentőséget nem kell belemagyarázni.

Hogyha az érdeklődésed alanya még nagyon éretlen, akkor gondolhatja azt persze, hogy ez az, ami meghatározható, és fontos, hogy a másik is úgy nézzen ki, mint ő, azokat a zenéket hallgassa, mint ő, de valójában a gothság (vagy egyéb rockzenei szubkultúrához tartozás) nem garantálja, hogy mélyebben belemerülve több közös pontotok lesz, mint akárki mással. Ez inkább csak... a felszín. Például nekem meg a legjobb barátomnak egy olyan film, zenekar vagy könyv nincs, amit mindketten szeretünk, annak ellenére, hogy mindketten gothok vagyunk. Nem ez tart minket össze, hanem egy közös lelkület, ami ettől független.

Úgyhogy nem vagy csak azért esélytelen, mert nem vagy goth / punk / emo / rocker / metalhead stb.

Viszont vannak instant read flagek, amik rontják az esélyeidet.

- Ha te nem vagy goth vagy más szubkultúra tag, te nem szereted a rock vagy metál zenét, akkor ne próbálj meg úgy csinálni, mintha ennek az ellenkezője lenne. Az alakoskodás, a pózolás, a képmutatás rossz irány valakinél, akinek az autentikus önkifejezés elsőrangú. Legyél őszinte, és vállald fel, hogy tőled távol áll ez a szubkultúra / nem ismered behatóan.

- Taszító, hogyha csak a külsejére és az öltözködésére redukálod, és nem veszed figyelembe, hogy a ruházkodásnál ez egy sokkal összetettebb történet, ami többféle művészeti ágazatot is érint.

- Még inkább taszító, hogyha a sok csipke, fűző meg műbőr miatt agyonszexualizálod, fetisizálod, és valami BDSM babának nézed - ebbe a hibába esik bele az interneten kb. minden második srác, aki goth lánnyal akar ismerkedni; az a tárgyiasítás és a kiéhezettség is zavaró, amit árasztanak magukból. Mindamellett, hogy a legtöbb goth lány nem is valami nimfomániás ámokfutó.

- A túltolt teperés, nyalizás is idegesítő, pláne hogyha nem veszed a lapot, hogy az érdeklődés nem kölcsönös, és tovább próbálkozol, nyomulsz. Rettentően kiábrándító, hogyha nem úgy kezelnek, mint egy normális embert, hanem mint valami jutalomfalatot, aminek a megszerzéséért fejre kell állni. Nem kell. Csak viselkedj úgy vele, mint akárki mással.

- Ez kapcsolódik az előző pontokhoz, de kerülendő azzal a felütéssel ismerkedni, hogy megpróbálod az adott lányt beleerőltetni a fejedben élő goth sztereotípiákba, és nem akarod észrevenni, mint egy független egyéniséget.

Olyanokkal nyomulni, hogy biztos, szeret temetőbe járni, tuti, hogy koporsóban alszik és a fiúk vérét szívja és hasonlók, az nem jópofa, hanem gáz.

Mint ahogy az is gáz, ha olyan általános igazságokkal próbálod lenyűgözni, hogy "tudod te, hogy mi mind érzékeny művészlelkek vagyunk, és az elrettentő külső csak egy páncél", mert ez megint csak azt üzeni, hogy te egy sablonba próbálod belesuvasztani ahelyett, hogy meg akarnád ismerni. Azt már gondolom, mondani se kell, hogy az még rosszabb, hogyha kapásból valamilyen pszichológiai problémát feltételezel a háttérben, amit te majd felfedezel és meggyógyítasz.

Mindent egybevetve ne lihegd túl a gothságot, és akkor nincs baj.

Utolsó: Nagyon szépen leírtál mindent, viszont a Goth szubkultúra zenei része már a 80-as évek óta nem csak egy a rockzenei szubkultúrák közül. Több olyan alstílusa létezik, melyek hangzásvilág tekintetében eltávolodtak a "rockos" jellegtől. Például ilyen a szintetizátorosabb hangzásokat előtérbe helyező Darkwave, ami ugyan használ olykor Goth Rock elemeket is, de mégis a gitárok helyett a szinti az, ami domináns. Maga a Goth Rock sem teljesen élő hangszeres, főleg ha a Post-Punk bandákat vesszük alapul, akik előszeretettel használnak dobgépet, mert az azzal keltett intenzív elektronikus ritmusok nagyon jó összhangot képeznek a zene további elemeivel, táncolhatóbbá is téve azt.

Aztán ott van még a Coldwave, ami szó szerint elektronikus zenei környezetbe ültetett Goth zene, mely ötvözi a hideg, kissé futurista hangulatot a sötét melankóliával.

A neoklasszikus és éteri ágazatot már meg sem említem, melyek komolyzenei elemekkel fejezik ki a Goth életérzés romantikus melankóliáját.

Annyi csodás zenei alkotás után, amit goth előadók adtak a publikumnak, arcátlan dolog a fősodrású médiától, hogy gyakran agyatlan, kamu depressziós “mindenkit gyűlölök” bábukkért reprezentálják a szubkultúra képviselőit.

Mert igen, rengeteg ember hallgat és szeret a tudta kívül goth zenét. Akár anélkül, hogy tisztában lenne vele. The Cure, Bauhaus, Joy Division, Depeche Mode, Nick Cave… még mindig imádják filmek, sorozatok alá vágni a számaikat.

Igazán megérdemelnénk, hogy már csak ezért ne valami két lábon járó karikatúraként tekintsenek ránk.