Mi a bajuk a rockereknek a diszkósokkal és fordítva?
Más mint te. Olyan zenét hallgat, ami téged idegesít, stb. stb. stb.
Persze az értelmesebb verzió, ezzel nem törődik, mivel az ízlés mindig egyéni.
Hallottam én pár nemzetközileg elismert professzort gyerekmesékből szóló dalokat hallgatni.
Meg kemény rockot is.
Szóval nem sokat mond el az emberről.
Én általában a rock és a metal különböző műfajait hallgatom, de néha edm-et is hallgatok, de azt ritkán. Szóval nem, nincs bajom a diszkósókkal (Manapság lehet ez még így hívni?).
Nekem inkább azzal van bajom, ha valaki a divat után megy és nem a saját ízlése szerint hallgat zenét, hanem mindig azt hallgatja, ami felkapott és divatos, de persze ezért se szólok be a másiknak, feltéve ha ő sem tesz megjegyzéseket nekem. Szóval jah, számomra a legellenszenvesebb az a pop zene, főleg a felszínessége és az egyszerű zenei szerkezete, felépítése miatt. Na de kanyarodjunk vissza a témához.
Szerintem egyértelmű, hogy miért szólnak be a másik műfaj kedvelőinek:
Aki az electro zenét szereti az leginkább azért nem szereti a rockot, metalt mert túl indulatos zenének tartja, túl vadnak (bár vannak lassú rock számok is szóval ezt én sem igazán értem...). És emellett olyan sztereotípiákra asszociálnak amiknek semmi valóságalapja nincs: "a rockerek hosszú hajú igénytelen, szőrös, büdös, sátánista, náci vadállatok" és egyéb hülyeségek :D
A rockerek, metálosok meg azért utálják a többit, mert a többiek is utálják őket :D Na meg persze azért mert nem szeretik az electro zenét, mivel nem tartják zenének azt, ami valódi hangszer nélkül készül.
És ezt most csak általánosságban írtam, természetesen nem mindenki így gondolkodik, de aki nyitott szemmel jár, az látja hogy ez a helyzet.
Az én verzióm az b alábbi.
Kb 14 éves koromig, ami 1991-ben volt, az akkori popzenét hallgattam.
Michael Jackson, Roxette, Kylie Minouge, Kim Wilde stb.
Aztán a Music TV játszott valamit, pop zene címen, ami kő unalmas és monoton volt, közelébe sem járt fent említett előadók számainak.
Aztán 1993 körül már elkezdődött, hogy 100 szórakozóhelyből kb 97-ben már csak az ment, hogy töcctöcctöcctöcc.
Na ekkor lett elegem az úgynevezett diszkóból.
A helyzet az,hogy én soha sem csíptem a disco zenéket nagyon.17 és kb 20 éves korom között volt is pár bajom egy két technos vagy discos sráccal.Akkoriban sok kötekedős volt közöttük.Így mindig általában olyan helyekre mászkáltam sokat,ahol Rock,Punk,vagy kőkemény Metál zene szólt.Barátnőim többsége is rocker vagy Goth volt 1-2 kivételt leszámítva.Ez részben köszönhető volt a baráti társaságomnak,mivel ők is zúzósabb zenéket hallgattak inkább.Továbbá igazából ez azzal volt magyarázható,hogy tizenévesként elkezdtem hallgatni hard rappet,majd pár évvel később rockot és kicsivel később Death Metált,Thrash Metalt és sok más hasonló műfajt.Gitároztam is rövid ideig.A disco zenét pedig a baráti társaságom 99%-a már akkor túl nyálasnak és gáznak,vállalhatatlannak tartotta.(Az öltözködésüket is annak tartottuk.Feszülő póló rózsaszín nadrág férfiakon stb.)Ezért hallgattunk és hallgatunk mai napig is inkább rock,vagy metál zenéket.Valahogy az férfiasabb zene volt.Igaz már nem mai gyerek vagyok,de imádom még mindig a fekete ruhákat.Általában szinte mindig fekete ruhákat is hordok.Odavagyok a bőrkabátokért is.A Rock és Metál zene egy életérzés is egyben.Egyébként ma már felnőtt fejjel nem nagyon foglalkozom azzal ki milyen zenét hallgat,vagy hogy öltözködik.Felőlem hallgathat valaki tuctuc zenét is,csak ne a házam előtt bömböltesse a kocsijában. :D A legjobban inkább a giccses mulatós zenéktől vagyok ki igazán.Na azoknak a zenéknek semmi mondanivalója nincsen.Nem is tartom a mulatós zenét igazi stílusnak.Az maximum bohóckodás,nem több.Mellesleg létezik elektronikus metál zene is.Pl: Industrial Metal.Rammstein,Static X,Nine Inch Nails.Stb...Szóval ez a Rock/Metál zene,mint stílus is tág fogalom,mert van azon belül is vagy 42 irányzat.
Pl:Thrash Metal,Death Metal,Black Metal,Power Metal,Heavy Metal.Grindcore,Deathcore,Metalcore,stb...
31/F
Nincsenek már "diszkósok", az a világ véget ért, az ellentét meg pláne....mivel már kb mindenki pop zenét hallgat, nincs két nagy tábor.
Most van a maréknyi rocker, akik elvannak magukban és ennyi.
Egy komment tőlem:
a jelenlegi pop-zenében észrevetem valami siralmasat. Szinte csak nők énekelnek, illetve nyöszörögnek, s ők ezt éneknek hívják. Ráadásul majdnem mindnek hasonló hangja van van pont hasonlóra van elektronikusan változtatva... koncerten úgyis csak tátognak.
amikor én magam magasról lenézem a diszkózenét, akkor gondolok itt ilyen bődületes baromságokra, mint I don't care, I love it. Slágerlistás szám volt: a 2013. év 10 legszarabb száma között!
Ha nem az MTV nyomat ilyen szarokat, a kutyát nem érdekelné.
Míg a rocknak/metálnak s annak 100-féle verziójának rajongóival akkor is dugig vannak az élő zenés koncertek, ha a TV-k és rádiók halvány finhját sem adják az egyáltalán létezésüknek.
(gyengébb diszkósok kedvéért: az élő zene azt jelenti, hogy a zene nincs előre felvéve, hanem ott a színpadon látható mukik játszák el a behangolt hangszereiken.)
Olyannnyira nem adják hírét sem a létezésüknek, hogy 1985 óta létező power metal zenekar Németországból és 40-en felüli rockerek mégsem hallottak róla, pedig az egyik legnagyobb zenekar Németországból és angolul van.
Tehát még rockerek is vannak, akik SOHA nem hallottak róla, még a nevét sem, a zenekar mégis teltházas koncertsorozatokat ad a világ minden földrészén minden évben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!