Egy újabb gimis történetet elolvasnátok?

Ami azt illeti, valamelyest eltér a véleményem az előttem íróéval. Szerintem igenis pozitívum lehet, ha egy könyv főszereplője a olvasóval hasonló háttérrel rendelkezik - közelebb hozza a történetet, könnyebb azonosulni a szereplőkkel, még ha nagyobb kihívás is olyan történetet kitalálni, ami nem klisés, de nem is unalmas. Arra is vigyázni kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, vagyis ne bonyolítsuk nagyon túl a cselekményt - a gimnáziumban az emberek többségével meglehetősen ritkán történik bármi lényeges (már a külvilágra nézve lényeges persze) így reálisabb lenne, ha egy túlkomplikált, csavaros cselekmény helyett inkább a karakterdrámára helyeznéd a hangsúlyt.

Mindezt elmondva, én személy szerint előbb zárnám be magam egy konyhaszekrénybe egy tucat aprómajommal és Jehova tanúival mint hogy még egy kezdő modern író tinikönyvét elolvassam. De ez persze csak a magánvéleményem.