Melyik az a fantasy regény amin sírtál?

Nem tudom, velem lehet a baj, de Túrin története nem hatott meg (inkább idegesített néha). Valószínűleg ezért mentem el szó nélkül a Szilmarilokban is mellette (a Húrin gyermekei meg számomra inkább egy "még egy bőr" a történetről, nem adott sokkal többet, bár jobban kifejtette a karaktert és érthetőbbé varázsolta a motivációit, de még mindig nem kedvelem).

A GyU-ban Gandalf halálakor. A filmen is szépen vették a hirtelen fájdalmat, de a könyvben az annyira végzetesnek tűnt... Azt hiszem, 13 éves voltam, ilyenkor könnyen könnyezik az ember. Illetve Théoden halála rendített meg, de azon nem sírtam olvasáskor, a filmen viszont elszorult a torkom rendesen.