Ez alapján a Prológus után folytatnátok a történet olvasását?
Prológus
Zalaegerszeg, Magyarország
A nő elmélyülten tanulmányozta a lánya holmiját és azon elmélkedett hogy két hónappal az ő kicsi lánykája még élt. „Én tudtam Dorina hogyha a bűnt hajszolod, egyszer az áldozata leszel” – hajtogatta magának miközben könny csordult ki a szeméből. Már amikor eldöntötte hogy rendőr lesz, már akkor nagyon féltette. Minden nap felhívta hogy ellenőrizte jól van-e. Azon a bizonyos napon is felhívta. A lány sietve tette le azzal az indokkal hogy sietnie kell. Másnap már a gyilkosságiak vezetőjétől Szabó nyomozótól kellett hallania a lány a nevét. Szomorú fény áradt a szeméből és először el sem hitte a történteket. a nyomozó kissé zavarodott volt amit az asszony meg is értett – hiszen egy kolléganője halálhírét kellett bejelentenie. Az első kérdése természetesen az volt hogy, valóban gyilkosság történt? Legnagyobb bánatára a nyomozó csak bólintott. Az elmúlt egy hónap alatt sem tudta elfogadni hogy valaki ártani akart a lányának.
A férje infarktust kapott a hír hallatán. Még most is kórházban fekszik. Abban a kórházban ahol szintekkel lejjebb az alagsorban a lány a holtteste fekszik egy Y alakú vágással a mellkásán, összevarrva egyes szervei a pulton. Ezt ő nem tudta.
Egyszer csak halk cipőkopogást hallott. Az ablakhoz lépett és kinézett rajta. Nem látott senkit. Az éjszaka függönye nem volt sötét. Elmélkedve nézte a szemben lévő házat és mosolyogva sírt azon hogy a kislányát régen csak az ablakon túli látvánnyal lehetett megnyugtatni. Szórakozottan dobolt a párkányon hogy elhessegesse a gondolatot hogy többé nem látja a gyermekét. A nyomozók annyi szépet mondtak neki:”a rendőrség a saját halottjává nyilvánítja, ők rendezik neki a temetést. A lánya a dicsőségfalra kerül mert igazságszolgáltatás közben lelte halálát”. Szintén sírva fakadt. Az ő kislánya mások életének megmentéséért halt volna meg?
Hirtelen mozgolódást érzett maga mögött. Megfordult és egy érzéketlen szempárral találta szembe magát, amelyben bosszúvágy szikrája csillogott. Rögtön tudta: A férfi idegen és az ő életére akar törni.
válasza:Vesszők! Legyenek a helyükön!
Prológusnak egyébként kissé vontatott, legalábbis szerintem. A történet, hááát... a fogalmazás, hááát... Nem, nem olvasnám tovább. Szerencsére a sok gyakorlás, egy kis érés ezen is segíteni tud. Ha jól esik az írás, ne add föl. Gondolom, ezt mindenki elmondja.
válasza:Helyesírással vannak gondok, nem is csak egy-két helyen, illetve vesszőproblémáid is úgy szint.
De ha ezeket figyelmen kívül hagyom, akkor se olvasnám tovább. Már a prológus felénél úgy éreztem, hogy én ezt unom és abba akarom hagyni.
válasza:Én azért nem olvasnám, mert műfajilag nem jön be, nem szeretem a krimit/thrillert/horrort. Igen, vannak vesszőhibák, meg felesleges szóközök, de ez lényegtelen, mivel fejlődni mindig tud az ember, főleg sok gyakorlással.
Összességében viszont jól fogalmazol, persze kiforrásra vár a stílusod, és van még mit fejlődnöd, de nem jutott eszembe olvasás közben az, hogy úristen, miért pont az írás a hobbija. Szerintem van hozzá tehetséged. Nem tudom, mennyi idő vagy, vagy hogy mióta írsz, de én saját tapasztalatomból azt tudom mondani, hogy az első sztorijaimat ma már megmosolygom, de szerettem őket, és segítettek a fejlődésben. A jelenlegi stílusomra meg titokban totálisan büszke vagyok. :)
válasza: válasza:Ha már kiadsz valamit a kezeid közül, tisztelj meg minket azzal, hogy legalább átolvasod, megszabadulsz a félregépelésektől és teszel bele vesszőket!
Nem olvasnám tovább, mert vontatott, semmit nem mond. Már most vannak benne logikai buktatók, pl.: a lánya két hónappal korábban még élt, gondolom, akkor halt meg - az apja infarktust kapott, amivel még kórházban fekszik; de a lányt még mindig nem temették el. Ez most hogy van?
Rengeteg a túlbonyolított mondat, pl.: Már amikor eldöntötte hogy rendőr lesz, már akkor nagyon féltette.
Kezdjük ott, hogy ebből a mondatból az jön le, hogy a nő a rendőr, nem pedig a lánya. Helyesen: Már akkor nagyon féltette, amikor a lány eldöntötte, hogy rendőr lesz.
válasza:Se eleje, se vége a helyesírási hibáknak. Néha teszel egy vesszőt amikor olyanod van, általában pedig nem.
Az írás első felében azt hittem direkt gyártod már a szóismétléseket. Lánya, lánykája; már, már; sietve, sietnie; nyomozó, nyomozó.
Az utolsó két sor számomra értelmetlen és oda nem illő.
Sokat kell még ezen dolgoznod.
válasza:Nem. Ilyen helyesírással, azaz inkább nélkül biztos nem.
A történet akár még jó is lehetne, de számomra túl sok benne az érzelem. Eleinte még reménykedtem, hogy egy izgalmas, vagány krimi lesz belőle, de ez nagyon nem annak tűnik.
Szóval nem. Túl sok érzelem, túl kevés helyesen leírt mondat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!