Mit szólnátok az alap történetemhez?

Nekem valamiért erre a démonos, szektás dologra a végzett ereklyéi ugrottak be XD

De amúgy nagyon kis frankó alapötletnek tűnik, igen :D Ha: 1) Van tehetséged, 2) Van elég akaraterőd és időd rá 3) Ezt az alapot kiegészíted sok- sok dologgal (szereplőkkel, helyszínekkel, történésekkel, csavarokkal, humorral mondjuk) Akkor egészen szép kis történet születne belőle ami sok embert érdekelhet.

Szóval sok sikert hozzá! :D

Érdekelne, hogy a hőstípus karakter mennyire érezne késztetést arra, hogy bosszút álljon az apján azért, mert kétévesen ki akarta nyiffantani, ha azóta már békén hagyta. Egy hőstípus biztos nem a bosszún törné a fejét, oda kell valami más motiváció.

A belső harc a démonnal pedig nem túl eredeti.

A többivel lehet mit kezdeni :)

A "furán fogalmazás" pedig enyhe kifejezés, amit műveltél, az katasztrófa :)

Én sem teljesen értem a főszereplő motivációját. Egy full idegen csávó odajön hozzá, közli, hogy ő az apja, majd elviszi kávézni. Ez eddig még rendben is van (bár persze kicsit furcsa, hogy Clay csak úgy követi) de ezután bejelenti, hogy mégsem az apja, csak ő védelmezi (érdekes módon egyszer sem találkoztak még, tehát valószínűleg aktívan végzi a munkáját) az igazi fatertól, aki fel akarta áldozni kétéves korában. Mesél a démonimádó szektákról és elmondja, hogy ha a srác megöl valami démont az alvilágban kinyírhatja az apját. Na erre az első, hogy egy normális ember hívja a mentőket, ellenőrizendő, hogy "apuval" minden rendben van-e. A második az, hogy udvariasan elküldi a búsba az idióta meséivel együtt. Amit senki nem tesz, az az, hogy elmegy démonra vadászni, csak hogy aztán végezhessen az igazi apjával. Mármint érted, még ha a szektás mesét be is veszi, honnan tudhatja, hogy tényleg fel akarta áldozni? Mi van, ha csak a másik férfi (aki egyszer már hazudott, hogy a közelébe férkőzhessen) így akar megszabadulni egy ellenségétől? Remélem látszik, miért nem világos számomra Clay gondolatmenete.

A történet többi része pedig egy hatalmas klisé. Legalább tízszer olvastam különböző formákban, de hogy csak a legegyértelműbbet említsem: Bleach. Ez az apa-szál sem újdonság a Star Wars óta.

Most nyilván nem azt állítom, hogy ilyen alaptörténettel nem lehet jó könyvet írni, de mindenesetre nagyon-nagyon nehéz. A jelenlegi fogalmazásodon mindenképpen javítani kell hozzá. Neked is leírom amit vagy ötszázan szajkóznak itt: olvass sokat, mielőtt írni kezdenél! Nem csak a fogalmazásodon javít, de a fantáziádon is - mindenesetre eredetibbnek tűnik egy olyan könyv, ami hetven másikból lett összelopva, mint egy olyan, ami kettőből. Ez alapján én semmiképpen nem adnék ki értem pénzt. Ingyen vagy annál olcsóbban esetleg, ha mondjuk nincs áram és az összes többi könyvet már elolvastam...

Legelső véleményem: Jé, én ezt már olvastam! :D

Na, persze nem egy könyvben... hanem több könyvből össze-összerakva elemeket.

Sablonos, de ne add fel! :) Érlelgesd magadnak az ötleteid, hisz ki tudja mikor születik abból valami eredeti!

Alaptörténet egy szó.

A történelem lehet egyetemes, egy diák legfeljebb egyetemista.

A központozást finoman szólva is elhanyagoltad, remélem, csak figyelmetlenségből.

A démonok a könyökömön jönnek ki, a bosszúállás meg pláne. Az meg duplán pláne, amikor egy átlagos diákból démongyakó hős lesz. A jó és a rossz harcáról több bőrt már nem lehet lehúzni. A téma tehát nagyon lapos.

Én nem olvasnám el, de ha a Twilightra volt kereslet, lehet, hogy erre is lesz.