A jelenlegi kötelezőolvasmányok helyett, amik régi nyelvezetük miatt a diákok számára nehezen értelmezhetőek, és sokszor maga a művek is teljesen érdektelenek egy mai diák számára, helyette milyen könyveket tennétek inkább kötelezővé?

Én nem azt mondanám, hogy a kötelező olvasmányok rosszak.

A tanterv a rossz. Hogy lehet már hatodikos gyerekeknek feladni A kőszívű ember fiait, amikor latin-francia stb. nyelveken váltakozik (az elején mindenképpen, nekem nem volt kötelező annak idején, de elkezdtem volna akkoriban, ha értem). Az minimum gimnáziumi anyag, amikor már a gyerekek egy része legalább megérti valamelyest valamelyik nyelvet benne, vagy nem akad fenn a nyelvi nehézségen, ráadásul így maga a sztori is nehezen követhető. Megjegyzem, szerintem ugyanebben a korosztályban 30 évvel ezelőtt sem hiszem, hogy jobban értették volna az akkori gyerekek. Szent Péter esernyője volt nekem akkoriban kötelező, amit egy felesleges meseként fogtam fel, és túl öregnek éreztem magamat 12 évesen hozzá. Utólag persze látom, hogy a falusi élet, jellemábrázolás, stb. mondanivalója is volt, de ez is túl korai volt, még ha könnyebb is olvasni. Szóval, szerintem sokszor azért ütköznek a gyerekek nehézségekbe, mert nem megfelelően vannak ütemezve bizonyos olvasmányok. Én egyébként abban a látom a hibát, hogy kortárs műveket szinte egyáltalán nem tanítanak, holott fontos lenne az is, hiszen annak a kornak az irodalmáról is kellene beszélni, amiben élünk. Másrészt: rengeteg magyar kötelező olvasmányról (gondolom külföldiről is) vannak régi filmek. A mai gyerekek csak nyomokban hallottak ilyen színészekről, mint Törőcsik Mari és társai. Ingyenesen hozzáférhetővé lehetne tenni a diákok számára ezeket a régi filmeket, amit otthon megnéznek, és az órán átbeszélnek a tanárral, aki a könyvtől való eltérésre is kitérhet, ha van ilyen. Aztán akinek kedve támad elolvasni, az jó, ha nem, legalább megismert pár magyar színészt, illetve látta ábrázolva az akkori kort, ruházatot, környezetet, alapvetően ez is építő jellegű. (Én amúgy minden feladott kötelező olvasmányt elolvastam, kivéve az Egri csillagokat, na, azt lehetne inkább filmen nézni.) Vagy például az Abigélt nálunk otthon mindenki imdája filmen, annak ellenére, hogy annyira a magyar filmek itthon nem kedveltek, én mondjuk személy szerint a regényt szeretem, nem a filmet. Tehát be lehetne vonni a filmművészetet az oktatásba. Szerintem számos kötelező olvasmányt így is lehetne oktatni, sokkal emészhetőbb is lenne bizonyos olvasmányoknál, illetve mindenről nem lehet tanulni és beszélni sem. Abból a szempontból tényleg megérne egy revíziót a tanterv, hogy megfelelő korosztályok számára legyenek kialakítva a kötelező olvasmányok, és minden évfolyamban legyenek már kortárs művek is. Az általad linkelt könyveket nem ismerem, A dán lány szerintem csak azért lenne necces, mert azért Magyarországon is sok a homofób, ha meghallaná pár szülő, már venné is ki a gyereket az iskolából meg írná a fellebbezéseket. Én amúgy A sündisznó eleganciája, Virágot Algernonnak című regényeket felvenném a listára. Ajánlanám az ókori görög-római műveknél Rick Riordant. Émile Ayar: Előttem az élet. Még annyit tennék hozzá, hogy persze, cél az olvasást megszerettetni, de az oktatásnak az is a lényege, hogy oktasson és műveljen, szóval azért lecserélni nem cserélném le őket, de tény, hogy vegyesebbé tennem azért a tantervet. Viszont lehetnének néha könyvajánlók, akár kisötösért is, ilyenkor ajánlhatnának egymásnak könyveket a diákok, hátha valakinek megtetszik valami. Én ha tanár lennék, minden osztályomnál lehetővé tenném ezt az opciót, hogy aki szeretne 5-10 percben adjon elő kiselőadást egy választott könyvről, ami nem kötelező olvasmány. Illetve, nem nagyon gyakorolják az előadói készséget a diákok, szerintem a tantervbe ütemezve kötelező is lehetne például egy ilyen. Ezek csak az én ötleteim persze.

Vizinczey: Érett asszonyok dícsérete.

John 'Lofty' Wiseman: SAS túlélési kézikönyv.

A. H.: Mein Kampf

The garden of words Sajna nincs magyar fordítás.

"maga a művek is teljesen érdektelenek egy mai diák számára"

Nevelés kérdése. Egyébként a kötelező olvasmányok nem feltétlenül azért vannak, hogy "megszeressék az olvasást" (bocsánat, azt alsóban kell elkezdeni, nem középiskolában), hanem hogy meglegyen az általános műveltségük. Illetve ezeket a műveket tartjuk alkalmasnak irodalmi eszközök bemutatására.

Szerintem nincs gond az olvasmányok túlnyomó részével. Az időzítéssel lehetnek gondok. Pl. ragaszkodunk irodalomból a kronológiához, ezért az ókor van 9.-ben, azaz olvassátok el az Antigonét. Persze, hogy nem értik 15 évesen.

Ha műnemek szerint halandának és a dráma később jönne, akkor már jobban értenék. Hiszen tapasztalom szerint pl. Az ember tragédiáját már inkább szeretik és nem azért, mert annyival érthetőbb és könnyebb mű, hanem pusztán azért, mert később tanulják.

Komolyan, kicsit furcsának érzem ezt a "megszerettetni az olvasást" dolgot. Baszki, ne toljuk már EZT is át a tanárok nyakába. Nem fogok itt sírni, hogy a csodás tanárok, nekem is volt rengeteg jó is és rossz is, de az mennyire nevetséges már, hogy lassan a gyereket feneket törölni is VALAKI MÁS tanítsa meg, mert hát ez a dóóóga, fizetjük.

Érdekes, azokban a családokban, ahol otthon is olvasnak, ahol a gyereknek nem a kötelező az egyetlen irodalmi élménye egész életében, ott sokkal több szeret olvasni. Nyilván nem mind, egytől egyig, de nekem senki ne mondja már, hogy Marika néni dolga, hogy a te gyereked szeressen olvasni és senki másé.

Mondom ezt úgy, hogy én is utálom a sok nyomorult, depresszív szart amit el kellett olvasnunk.

Viszont a kornak is van köze hozzá. Ezt tagadni megintcsak butaság. Senki nem ugyan azt szereti 40 évesen, mint 14, nem? Vagy legalábbis remélem, hogy nem rekedünk meg a gyerek agyi szintünkön.

Meg most ezt olyan, mintha az első futóedzésen maratonra vinnél valakit. Nyilván nem menne neki, meg nem is élvezné. Az olvasás pont olyan, mint bármi más, nem lehet valakit rögtön belökni a nehezébe, nincs sok értelme.

Nagyjából a 11-essel értek egyet, szerintem is inkább azzal van a gond, hogy rossz életkorban adják ezeket a könyveket. Főleg az általános iskolás könyvekkel van probléma. És nemcsak az idegen szavakkal, ezt azért ki lehet kerülni. Én több kötelezőt is olyan kiadásban olvastam, ahol ezek lábjegyzetben meg voltak magyarázva. Szerintem nagyobb gond, hogy a gyerekeknek nincs meg a megfelelő háttérismerete ahhoz, hogy értsék, hogy mi miért történik. Például nálunk az Egri csillagokat és A kőszívű ember fiait is azelőtt kellett elolvasni, hogy az adott korszakot vettük volna történelem órán. Nekem nem jelentett gondot, mert szerettem a történelmet, és már azelőtt is sokat olvastam. De nulla történelemtudással és mindössze három-négy elolvasott könyvvel a hátuk mögött megértem miért jelent ez nehézséget a gyerekeknek.

A középiskolás tananyaggal viszont szerintem semmi gond nincsen. Azért 15 évesen már elég értelmesek a gyerekek ahhoz, hogy megértsék, hogy itt nem a szórakozás, hanem a tanulás a cél. És elég nehéz lenne megérteni az ókori görög irodalmat úgy, hogy nem olvasunk ókori görög irodalmat. Sőt, ebben a korban szerintem már kifejezetten fontos, hogy nehezebb szövegeket is megtanuljanak értelmezni. Hogy fognak azok később mondjuk egy jogszabályt megérteni, akik még az Antigonéval sem boldogulnak? Az egyetlen probléma talán tényleg a beosztás, a 20. század vége és a 21. század irodalma időszűkében gyakorlatilag le szokott maradni.

Az hogy kinek mi tetszik, az megint más kérdés. Én egy csomó kötelezőt szerettem, pl. az Egri csillagokat, A kőszívű ember fiait vagy Az arany virágcserepet, sokan meg pont ezeket utálják a legjobban. Én szívből utáltam a Candide-t de már nem egy embertől hallottam, hogy az volt a kedvence, nagyon jól szórakozott rajta. Talán A Pál utcai fiúk az egyetlen, amit a legtöbben szeretni szoktak. Vagy vegyük az általad linkelt könyveket. Szerinted ezek jók, és el is hiszem neked, de én így leírás alapján semmi pénzért nem olvasnám el egyiket sem. Mások vagyunk, nem lehet olyan kötelezőket találni, ami mindenkinek megfelel. Talán csak azzal lehetne segíteni a dolgon, ha kicsit több választási lehetőséget adnának, mondjuk az adott korból megadnának öt művet, amiből legalább kettőt el kell olvasni.

Minden generáció előhozza ezt a témát,és egyre élesebben, mert egyre nagyobb a kulturális szakadék a múlt és a jelen között.

Azokkal értek egyet, akik szerint az olvasás megszerettetése családi feladat, és a kötelező olvasmányok nem erre valók. Attól egyébként sem szeretné meg az olvasást senki, hogy kortárs lektűrre cseréljük a klasszikusokat.

Szerintem maga a dilemma is elavult mára, mert nem az a kérdés, hogy milyen klasszikusokat olvasson a gyerek, hanem az, hogy képes-e egyáltalán órákon át egyvalamire koncentrálni, ami nem félperces töredékekből álló mozgókép-folyam (és amire nem is koncentrál amúgy, de ez más kérdés).

Szóval szerintem ma már édesmindegy, hogy Jókait vagy Rowlingot unja a gyerek, mert a képernyők nevelte generációk számára maga a könyv értéktelen és befogadhatatlan. A kultúra leértékelődött, a műveltség ciki, a pillanatnyi bambulási ingerléshez képest minden "elavult". A valóság maga vált kínossá és lassúvá.

Ez a szülők hibája, akik nem foglalkoznak a gyerekeikkel, hanem hagyják, hogy a képernyők neveljék őket, mert az korszerű, és "nem lehet elég fiatalon elkezdeni", meg "ezeket a kütyüket tudni kell használni", meg "a technológia nélkül nem megy majd semmire". Ezek hamis, önmentegető állítások. A bambuló gerek egyszerűen kussban van, ami a szülőknek kényelmes. Ennyi és csak ennyi áll a dolog mögött.

Nagyon pesszimista vagyok ezügyben. Láthatóan zuhan az igényszint, csökkennek az elvárások, már egy 25%-os dolgozat elég a ketteshez. Ez a probléma, nem a kötelező olvasmányok.

"maga a művek"

Nem olvastam egyiket sem, de ha olyan "igényességgel" vannak megírva, mint ez a mondatod, akkor inkább megkímélném tőle a fiatalságot... :)

Nem mondom, szerintem is vannak a kötelezők között, amiket sokkal inkább felnőttekkel olvastatnék, nem gyerekkorban, de azért jobb az, ha hozzáértők állítják össze a listát, mint ha azokon múlna, akik alig olvasnak klasszikusokat.

A Pál utcai fiúkkal pl. a világon semmi baj sincs.

Egyébként meg manapság valamennyire a tanártól is függ, hogy mit olvastat meg mit nem.

Lehet, hogy egyszerűen csak a kötelezőséget kéne megszüntetni: adni egy listát a gyereknek az összes szóba jöhető művel, és rá bízni, hogy azok közül melyik mondjuk tízet olvassa el.