Ki találta ki ezt, hogy filmszerűnek kell lennie a játékoknak?

Ott a Portal 1-2 pl, ha ilyesmire gondolsz, de leszűkítheted a kört szerintem olyanra amilyenre akarod, annyi játék van.

Pl a Death Stranding sem volt egy átlagos játék, persze van egy filmszerű íve, de a videójátékok Sztalker-e kb, annak aki többet lát benne mint a séta.

Szóval szabadon választhatsz, ami neked tetszik, olyat.

Ha jól értem, akkor azt szeretnéd, hogy a játékok többsége "immersive sim" műfajú legyen, mint pl. a Deus Ex Mankind Devided? Az RDR2 meg társai is jó játékok, de igen, sajnos nagyon fixek és nincs szabadkezed, hogy hogyan csináld meg az adott küldetést. Ha így érted, akkor nagyon egyetértek veled.

De ez nem fog megváltozni, többek között azért, amit a 9-es írt. Manapság egy egyszerű stratégiai játék is kifog a fiatalokon. Nem tudnak egyszerre többfelé figyelni, gondolkodni és feladják. Na meg ha nincs meg az 5 másodperces impulzus, akkor rosszul vannak, mert unalmas.

Ez nem igen mostanában fog megváltozni.

Talán a következő generációban bevonják az MI-t.

De mivel elég költséges, és megy a felturbózott Ps4 (5) is, nem fűzök hozzá sok reményt.

Gondolkodó NPC-k is sokat lendítenének a dolgokon.

Valaki felhozta a Skyrimet, most viszem, és ennyi idő után már azért valóban feltűnnek dolgok.

Ott is egyféleképpen tudod végigvinni, hogy felmész az öreg faszikhoz a hegyre megtanulni a kiáltást, go Riften, stb.

De Én másodjára a Witcher 3 at is meguntam, Griffmadár, Báró, stb..

És akkor ezek a legnagyobb open world nevek egyikei.

Az a baj hogy már a verekedős játékoknál sem cél a taktika.

Pl a Mortal 5 ben 3 féle küzdőstílus volt, úgy variáltad ahogy akartad, most tele van x-ray el az egész egy két gombos kombókkal.

Szóval sajna a cél az egyszerűbb, már már mobil játékmenet.

Ez mondjuk engem nem zavar. Eddig összesen 3 játékot játszottam végig egynél többször (Portal 1 és 2, Half life 2 + epizódok, Hellblade). (Tudom, hogy ez így több, mint 3, de én ezeket egynek számolom.)

Hiába van egy játéknak több befejezése én akkor is csak egyszer fogom végigjátszani, főleg hosszú játékokat. Egyszerűen engem nem köt le másodszor, főleg hosszú játékokat nem tudnék másodszor elkezdeni. De engem nem zavar, ha egy végigjátszás nem enged mindent, így legalább van súlya a döntéseknek. Én az első végigjátszást tekintem igazinak, az az enyém, a többi pedig nem érdekel.

Ezt az űrt töltik ki/töltötték ki a soulslike játékok, mert azért ott még lehet taktikázni, karaktert építeni.

Igen, ismerem a Morrowindbot is, amúgy az ESO ban gyönyörű lett.

De az ESO-t meg a megvásárolható dolgok rontják el szerintem.

XP scrollok, stb, skinek, pet ek, stb, úgy nem feltétlen az ügyesség alapján haladsz/lesznek jó cuccaid.

Próbálkoznak azért, pont a filmes beállítottságú Kojuma a Death Stranding et egy olyan online élménynek IS szánta, ahol minden játékos egy párhuzamos dimenzió, tudjuk segíteni egymást létrákkal, kötekekkel a hegytetőn, stb.

Nos, megjelent a game, és a játékosok pont hogy akadályokat építettek, trollkodtak.

Ez után kapott egy patch et, ahol már nem egészen online, inkább egyfajta ál online lett , a felhasználó nevek igaziak pl.

Ez az utolsó ami így rémlik hogy újítani akartak valamit.

Az van még, hogy az online is kinyírja az offline t.

A Hellblade nekem is gyöngyszem, mondjuk az is filmszerű utazás.

Sajnos lassan mobiljáték szintű nagyjátékok jönnek, de konzolszintű mobiljátékok is, ott viszont hatalmas a fejlődés.

Vagy volt a Shadow Man, nem tudom emlékeztek e rá, ott is lehetett gondolkodni.

A Cyberpunk is milyen ígéretekkel indult ? Aztán lett belőle egy Keanu Reeves es storyline.