Lányok, mennyire vagytok türelmesek egy partnerjelölttel?

Én nem aggódnék. Egészen addig amíg kommunikálsz, és a partnered tudja hogy a visszahúzódás nem azért van mert nem érdeklődsz, szerintem nem lesz gáz.

Az udvarlási szakasz szerintem szép, és ha viszel bele energiát, akkor simán el lehet nyújtani egy kicsit.

Én most olyan helszetben vagyok, hogya lány egyáltalán nem lép már semmit az elején még igen. Hiába kérdeztem rá, hogy akkor most mi van ném mondott semmit tehát azt sem mondta, hogy nyugodtan próbálkozhatok és azt sem, hogy ne csináljak magamból hülyétne próbálkozzak mert felesleges. Annyit mondott, hogyő nem fog kezdmelényezni és hogy legyek kitartó. Mivel nagyon szeretem így várok rá addigamíg tényleg azt mondja, hogy add fel ne küzdj értem.

Szóval szerintem semmi baj ha félénk vagy,de azért add a másik tudtára, hogy hogy érzel mert ha nem akkor az a másiknak nagyon rossz.

Bár még nem volt kapcsolatom, és szerelmes sem voltam még, azért ismerem magam.

Nehezen ismerkedek, és még nehezebben bízok meg emberekben, így ahhoz is több idő kell, hogy kötődjek hozzájuk, viszont nekem az alap, hogy először a barátság alakuljon ki, hiszen arra lehet majd a későbbiekben építkezni. Az meg ugye nem egyik napról a másikra történik, hanem hónapok, esetleg évek kellenek hozzá.

20/L/L

Én nem tartom jónak azt, hogy először a barátság alakuljon ki, és egy ilyen kapcsolatba nem is mennék bele, hogy először barátság legyen, majd azután kapcsolat. Alapvetően én is türelmes típus vagyok, és nehezen nyitok a másik felé, de az a legfontosabb nekem, hogy ne legyen aránytalan a dolog, hogy csak én vagyok nyitott és én kezdeményezzek, a másik meg soha. Ha a másik fél is kinyílvánítja, hogy érdeklem akkor türelmes tudok lenni, de éveket nem várnék, mert az azt bizonyítja, hogy nincs köztünk igazi vonzalom és érzelem.

22/L

Majdnem két éve várok egy lányra de ugy érzem sose lépünk szintet, mit gondoltok? Hanyagoljam?

24 lányos L