Hogyan mondjam el?

Akkor viszont a helyedben azt csinálnám, hogy nem konkrétan azzal nyitnék, hogy "Anya, én leszbikus vagyok", hanem inkább tanácsát kérném, valahogy így:

"Anyu, szeretném a tanácsodat kérni valamiben. Hogyan tudnám tisztázni magammal, hogy melyik nem felé vonzódom? Azt vettem észre magamon, hogy a inkább a lányokat nézem meg a fiúk helyett, stb."

Egyébként ez holt biztos, vagy még te magad sem tudod?

Én akkor mondanám el ha már van b.nőd, és ideje lenne bemutatni.

Ha nem fogadják el akkor mondd hogy te boldog vagy. Ha erre sem reagálnak akkor egy időre fordíts nekik hátat hogy megemésszék a dolgot.

Szia!

Nem tudom a szüleid mennyire nyitottak ilyen téren. Én egy lelkizősebb időszakomban borítottam ezt is rá anyára, amikor már mindegy volt, hogy egyel több vagy kevesebb ... úgy tálaltam, hogy esetleg a nőkhöz is vonzódom. Elsőnek azt hittem jól viseli, de kideült, hogy mégsem. Bár szerencsére nem az a fajta, aki emiatt kitagadna a családból :). De nem volt könnyű neki. De az évek alatt elfogadta talán, bár ha szóbakerül a párkapcsolati téma, ami még élesben nem volt, mindig úgy beszél, mintha heteró lennék, ami valahol zavar, de úgy vagyok vele, hogy a lehetőséggel tisztában van, így talán, még ha nem is lesz annyira elfogadható, amikor hazaállítok egy barátnővel, mégsem lesz annyira váratlan. Bár valószínűleg hétpecsétes titok lesz a itthon, de ez van. Ezt már ráhagyom. Úgysem itt töltöm az időm. Akinek kell elmondom, és ha már években mérhető a kapcsolatom valakivel, akkor úgy gondolom, egyáltalán nincs mit szégyenleni rajta.

Egyébként a 14 év még nagyon kis korai :) ... szerintem előbb magadban emésztgesd a dolgot, használj online platformot, ismerkedj, beszélgess. Ha van ismerősöd, akivel nagyon jóban vagyok, nagyon megbízol benne, tudod, hogy nyitott, és elfogadó, beszélgess vele erről. De szerintem még várj azzal, hogy felvállald. A te korosztályod különösen kirekesztő, és ítélkező tud lenni. Nem éri meg pokollá tenni a mindennapjaidat.

Remélem segítettem valamicskét :)