Elfojtott vágyak. Teljesen elcsesztem az életem?

A családod miatt felesleges elnyomnod a lényed egy részét. Ha elfogadnak, tényleg a családod. Ha nem fogadnak el, nem azok. Tudom, hogy egyszerű mondani, de a saját boldogságod érdekében meg kell velük szakitanod a kapcsolatot, ha nem szeretnek. Azért élsz, hogy boldog légy vagy azért, hogy ők elégedettek legyenek a "normális" életükkel?

És fájó ezt írni, de a #2 válasza nem sokat nyom a latba. Szivárvanytól csillogó, hollywood-i filmbe illő hozzáállás. Nem, ez hülyeség sajnos. Én hetero vagyok, tehát nekem más gondjaim voltak, mint neked, de ki kell jelentenem, hogy nem minden szülő elfogadó és nem minden szülő szereti a gyerekét. Erre készülj fel, nehogy váratlanul érjen, hogyha egy valódi konfliktust eredményez a comingout. Persze aztán lehet, hogy szemet hunynának felette.

Sok sikert kívánok neked, de tudd, hogy ideje lépned!

Együtt tudok veled érezni, bár már nem függök úgy a szüleimtől, mégse merném nekik elmondani hogy meleg vagyok. Homofóbok sajnos. Megnehezít elég sok dolgot, a párkeresés kb lehetetlen, amint megemlítem az illetőnek hogy mi a helyzet a családban, rögtön megpattannak, nem ismerkedik velem tovább senki. :/

Könnyű azt mondani hogy le kell sz*rni ki mit gondol... Ha vadidegen lenne az egy dolog, de heló kedveseim, itt az ember saját családjáról és a megélhetéséről van szó. A mai instabil világban nem lehet ezeket csak úgy kockáztatni.

Jezusom, neee!

Az életed egy kalitka. Nem vagy boldog.

Szakadj ki, lepdj ki, minek gyötröd magad te lány! Hát nem volt elég?

Azt hiszem már most nagy károkat szereztél, ha még többet szerzel akkor egesz életedben egy csődtömeg leszel. Lépj magadért, a te boldogsagodert, dolgozz a belsődön járj szakemberhez, es keresd meg a boldogságodat!

Csak érteném, az én válaszom miért lett lepontozva. Azért, mert azt írtam, nem minden szülő szereti a gyerekét? Ez a szomorú valóság.

#11 voltam