Mit tegyek a szuleimnel?

"Érdekes módon csak a homárok szajkózzák hogy nem lehet kugyógyulni"

Miért, te ki tudnál gyógyulni abból, hogy az ellenkező nemhez vonzódsz? Bármilyen módon el tudnák azt nálad érni, hogy mondjuk fél év múlva a saját nemed iránt érezz érzelmi /szexuális vonzódást? Ha igen, akkor nagyon ügyes vagy, majd írd meg légyszives, hogyan csináltad. :)

"Ha tudom hogy beteg vagyok, akkor mindent megtennék azért,hogy kigyógyuljak a bajomból igen."

Bármennyire is meglepő, de anno én is próbáltam mindent megtenni, hogy "kigyógyuljak" ebből:

-rengeteget imádkoztam (mondván, hogy Biblia szerint ez bűn, és Jézus majd megszabadít)

-próbáltam lányokkal foglalkozni (mondván, Tenni kell a "gyógyulásomért")

-a gondolataimat a lányokra irányítottam, fiúkat kizártam (mondván, ez egy pszichikai betegség s az agyban dől el minden)

Ez évekig így ment, de semmi változás nem történt. Akkor mit tehettem volna? Felakasztottam volna magam? Rájöttem, hogy bármit teszek, ezen nem tudok változtatni. Ezután következett egy mély depressziós korszak, öngyilkossági szándék stb., majd a sok lelki szenvedés után rájöttem, hogy ha már nem tudok ezen változtatni, akkor megpróbálom magam elfogadni így, ahogy vagyok.

Persze tudom, hogy a homofóbokat ez nem fogja meghatni, s azt is tudom, hogy a hibás továbbra is én vagyok, mert túl hamar feladtam a küzdelmet, meg aztán még több mindent megtehettem volna a "gyógyulásomért", de már nem érdekel. Az, hogy én meleg vagyok, azzal senkit nem bántok, senkinek nem lesz se jobb se rosszabb az élete, magyarul senkinek nincs köze a másik magánéletéhez, mindenki foglalkozzon a sajátjával.