Hogy fogadtátok el hogy melegek vagytok?

Én azt mondom szerencsés vagyok. Nem mondtam ki magamnak, de már kisfiúként tudtam, hogy a fiúk tetszenek. Habár mai napig emlékszem arra a lányra, akibe szerelmes voltam általános iskola első osztályában. Tény, hogy a mellette ülő fiúba is. Nem tudtam hová tenni a dolgot, így sokszor az ábrándozás arról szólt, hogy lány vagyok, s így pasizok.

Kevés információt kaptam a homoszexualitásról, de már felső tagozatban éreztem, hogy csak a fiúkra nézek máshogy. A filmek és sorozatokból is csak a férfiak tetszettek. Én könnyen elfogadtam, mert nekem a felnőttkor olyan messzinek tűnt, hogy nem éreztem fontosságát foglalkozni vele. S akkor még ismerkedni se nagyon tudtál.

Majd jött a tinédzserkor. Ekkor sem foglalkoztam vele túl sokat, hanem amikor 18 lettem bevillant, hogy nem maradhatok szűz. Akkor még a TV2 teletext oldalán irogattam, s amikor megtörtént az első csók onnantól tudtam, hogy a férfiak. A szülőkkel nem volt felhőtlen a viszony, így nem érdekelt a véleményük. Kizártam őket a szexuális életemből. Amikor pedig befejeztem a munkát már úgy voltam vele bármi lesz van keresetem.

Amit mai napig nem tudok elfogadni a munkahelyen való magánéletbe mászást. Nem tudom melyik a jobb. Ha nem veszik észre, s kavarnak vagy lejön rólad és tudják. Mindegyikkel volt dolgom. Erős megkülönböztetés nem volt, de szerintem inkább azért, mert átlagosan, férfias megjelenésű és viselkedésű vagyok

35/F

1 es válaszoló

Te milyen vagy aktív vagy passzív?

Aktív vagyok.

De a kezdetek kezdetén passzív szereppel próbálkoztam. Aztán egyszer úgy hozta a sors, hogy kipróbálhattam milyen aktívnak lenni. Azt tényleg élveztem, így azóta aktív vagyok.

Első voltam