Hogyan szabaduljak meg tőle?

Egyrészről a homoszexualitás nem lehet bűn, hiszen az a szexuális irányultság amit ugye nem "cselekszel", hanem van. Mint, ahogy egyesek vörös a hajuk (csak, hogy egy pár száz éve még rossznak vélt dolgot említsek). Szóval maximum csak az lehet bűn amit teszel/nem teszel "Vétkeztem gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással".

Én is átmentem egy hasonló válságon, bár én nem mentem gyülekezetbe azért, hogy megtérjek, hanem inkább csak otthon imádkoztam évekig. Aztán rá kellett jönnöm, ha ez nem akar változni, akkor az azt jelenti, hogy Isten vagy nem képes rá (ami azért a teremtéshez képest egy csekély dolog lenne), vagy nem akarja, vagy nem létezik.

Sokat segített az, hogy elkezdtem más emberekkel beszélni, akik hasonló helyzetben vannak.

Valamint, hívőként még az Imák, Bobbyért című film volt az ami nagyot segített.

Minden esetre tudnod kell, hogy ez csak az én véleményem. Korábban megkaptam már azt, amikor egy hasonló kérdésre válaszoltam, csak ott az illető öngyilkos akart lenni, hogy mit képzelek, hogy azt mondom, hogy nem bűn az, hogy homoszexuális? Mert miattam a pokolra fog jutni, stb stb. Na most ezzel kapcsolatban csak annyit fűztem hozzá, hogy személy szerint nem gondolom, hogy a homoszexualitás bűn lenne, de ha mégis, akkor még legalább egy élete lenne arra, hogy "megváltozzon", mielőtt a pokolra jut. De ha öngyilkos lesz akkor meg biztosan oda jut - ezt azóta felül bíráltam, mivel sajnos tapasztalom az ilyen típusú gondolatokat, és tudom mennyire nehéz ezekkel élni. Csak azt szeretném, hogy véget érjenek ezek a gondolatok - de tudom, hogy tulajdonképpen az életemnek csak a jelenlegi szakaszával szeretnék végezni.

Első lépésként ajánlom, hogy nézz rá más emberek véleményére is. Személy szerint nem gondolom, hogy jó dolog csak egyetlen oldalt meghallgatni, elvégre másoknak lehetnek olyan meglátásai amire te nem is gondolnál.

Ebből kiindulva meg igazán ajánlanám a kritikus gondolkodást. Például csak tedd fel a kérdést: hogyan került a homoszexualitás szó a Bibliába, amikor is ez egy viszonylag új szó? Nyilván a korábban hasonló értelmezésnek vélt szavakat lecserélték, de ezek közül van olyan amiről azt sem lehet tudni, hogy mit jelentett, mivel csak a Bibliában jelenik meg.. Ha esetleg több nyelven is beszélsz, akkor tudhatod, hogy nem mindig lehet pontosan lefordítani egy-egy dolgot. Na mostmár a Biblia többször le lett fordítva egy már eleve lefordított változatról.

Valamint ajánlanám figyelmedbe Dávid és Jonatán valamint Ruth és Naomi kapcsolatát a Bibliából. Több vélemény is van ezekre vonatkozóan, de olvasd el az eredeti szöveget, mások ertelmezése nélkül.

Remélem sikerül elfogadnod önmagad és meglátni, hogy okkal nem változtat meg a Teremtő (mivel, hogy így vagy tökéletes!)

Istent őseink teremtették meg 2000 évvel ezelőtt, illetve azt megelőzve. Próféciák szóltak róla, megjövendölték érkezését és meg is érkezett Jézus személyében, aki a kereszthalálkor vált Istenné. Ezután, mivel isten számára az idő nem akadály megteremtette a világot, olyannak, amijen volt. Tudta, hogy abban a világban keresztre feszítik majd, de mégis olyannak teremtette meg a világot, hiszen csak abban a világban születhet meg Isten, aki megteremti a világot. Ő pedig Istenné válása után 3 nap múlva visszatért. Elbeszélte a dolgot a tanítványainak, majd eltűnt a szemük elől.

Addig tartott az ószövetség, amig Isten teste meg nem fogant. Aztán már új szövetség kezdődött, mely Jézus kereszthalálában és feltámadásában teljesedett be. Így váltunk szabaddá a bűntől.

Ez egy időhurok. Ezt a hurkot nem időgéppel csinálták, hanem hittel.

De köttetett egy másik hurok is, melyet géppel csináltak.

Angyaloknak, fehérbe öltözött ifjúnak írja le őket a Biblia. Ezek az időutazók voltak, akik távolról, rajtunk túlról tértek vissza, mert olyanok voltak, mint az ateisták. Hittek volna, de nem látták, ezért nem hitték. Tudni akarták az igazat, ezért visszatértek a múltba, Jézus fogantatásának pillanatába, születésének pillanatába, Követték őt a tömeggel, dokumentálták az eseményeket, ott voltak a Kereszthalálánál és csodálkozva ücsörögtek az üres sírkamrájában.

Aki régit és ujjat is felhalmozott a fantáziájában, az látja az időutazókat a Bibliában és észreveszi az időgépeket, melyre akkor még nem létezett szó. De ugyanúgy ezek az időutazók sem változtathattak az események menetén. Dokumentáltak mindent, begyűjtötték az eltűnt erekjéket, rengeteg vizsgálati anyagot, hogy kielemezhessék a jövőben.

Oh, hány utazó volt, akik közelebb vagy távolabb landoltak akár évezredekkel, mint ahogy azt tervezték. De ott landoltak, ahol és megjövendölték a jövőt. Voltak köztük, akiket kimentettek és csak palástjuk maradt hátra. Voltak köztük, kiket kimentettek és a kor szülötteinek beavatottjai vették át a helyét egy maszkot viselve. Voltak, akikket vendégségbe vittek a jövőbe, hogy láthassák az eseményeket és visszatérve jelenésként vagy próféciaként írták le a látottakat a saját szavaikkal.

De bizony, hogy nem marad titok, ami ki ne derülne. Aki pedig keresi, az meg is találja és aki nézi, az előbb utóbb meg is látja, hogy mindezek igazak.

Ami igaz: Jézus lett Isten, ki e világot teremtette. Az Atya pedig, akiről beszélt, az önmaga legjobb változata, akivé vált. Ő pedig vállalta az áldozatot, hiszen anélkül egy ember sem születhetett volna meg.