Kezdőoldal » Szexualitás » Homoszexualitás » Mit tennétek a helyemben?

Figyelem! A Szexualitás kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit tennétek a helyemben?

Figyelt kérdés

Hát, hol is kezdjem? Elég bonyolult az életem. :D Szüleim, elváltak, meleg vagyok és úgy érzem nincs kiút a sülyesztôbôl. Próbálok pozitívan gondolkodni, hogy majd megoldódik valahogy, de azután rájövök, hogy vagy így, vagy úgy, de mindenképp szar lesz. Nem az anyaországban élek, ám itt a homoszexuális kérdés csak roszabb, mint Magyarországon. Ugyanakkor én szeretnék majd szeretni, házasodni, akár örögbefogadni, szeretnék egy normális életet élni, boldogan, anélkül, hogy félnem kellene. Gondolkoztam, hogy majd, ha odakerülök, hogy eljutok az egyetemig, kiköltözzek külföldre, de nem biztos, hogy kibírnám a honvágyat. A családi viszony sem egyszerû (pedig még nem is coming-outoltam) és nem szeretném ezt másokra hárítani és csak úgy kilépni ebbôl. Szeretem a rokonaimat és nem szeretném ôket egyedül hagyni. Nem tudom, hogy mit tegyek majd és már évek óta nem tudok dûlôre jutni ebben a kérdésben, nem várom el, hogy most valaki egy hozzászólással megoldja minden problémám, tudom, hogy lehetetlen, de remélem, hogy van itt olyan, aki tud olyan tanácsot adni, ami hasznos volna számomra. Mindenki válaszát szívesen fogadom, de fôképp azokéra volnák kíváncsi, akik átmentek valami hasonlón.

#meleg #homoszexualitás #élet #döntés #megoldás

2020. dec. 9. 17:12

1 2 ❯

1/13 anonim

válasza:

Élettársi kapcsolat ra van lehetőség, ha meg gyereket szeretnél pénz kérdése lett

Irányított örökbefogadással tudsz gyereket venni 5millától kezdődik a limit, lepapirozva

Így hallottam.

2020. dec. 9. 17:26

Hasznos számodra ez a válasz?

2/13 A kérdező kommentje:

Sajnos nem ilyen egyszerû, ahogy írtam, nem Magyarországon élek, itt nincs élettársi kapcsolat. Javítsatok ki, ha tévedek, de szerintem biztos, hogy nem lehet olyan módon, törvényesen örökbefogadni, ahogy te írtad.

2020. dec. 9. 17:29

3/13 anonim

válasza:

Irányított örökbefogadással igen.

2020. dec. 9. 17:44

Hasznos számodra ez a válasz?

4/13 anonim

válasza:

De itt, ahogy látom nem az örökbefogadás a leglényegesebb kérdés jelen pillanatban. :D Inkább a belső lelki vívódás, azzal kapcsolatban, hogy meleg vagy, mit szólnak hozzá a szüleid, barátaid, mennyire fogják elfogadni stb. Legalább is én így értelmezem. Én is hasonlón megyek/mentem keresztül, nagyon nagy teher egyébként, mert úgy érzed, egyedül kell megvívnod ezt a harcot. Nekem sokat segített egy terapeuta, akinek kibeszélhettem ezeket a dolgokat. Az is sokáig tartott egyébként, amíg én elfogadtam magamról. Csak ismételni tudom, nagyon nagy lelki erő kell ahhoz, hogy ura legyél a helyzetnek és ne kerülj lejjebb és lejjebb egy negatív spirálban. Sok erőt kívánok hozzá! Lehetséges, hogy majd a költözés lesz a megoldás, de nem tudom, nem látok a jövőbe. :D Aztán bocsi, ha félreértelmeztem a kérdést és te ezeken már rég túlvagy.

2020. dec. 9. 18:00

Hasznos számodra ez a válasz?

5/13 A kérdező kommentje:

Nem, nem értetted félre. Az örökbefogadás az csak egy távoli vágy. Tényleg borzasztóan nagy teher és valószínû ezt még egy néhány évig egyedül kell cipelnem, bár már az is hatalmas megkönnyebbülés, ha hasonló hozzászólásokat olvasok, megerôsítik bennem azt, hogy van kiút. Magamról már nagyjából sikerült elfogadnom, de már cska attól is kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy ezt egyszer be kell valjam másoknak is. Tudom, hogy az én döntésem, hogy kinek mondom majd el, de senkinek se szeretnék hazudni. De a jövômmel kapcaolatban még kilátástalanabb vagyok, nem tudom, hogy maradjak-e, vagy ne és szerintem engem ez nyomaszt a legjobban. Ez egy olyan kérdés, amire nincs jó válasz és vagy azokat bántom meg, akik nekem fontosak, vagy a saját boldogságomat teszem kockára. Köszi a bíztatást, remélem én is túl leszek ezen egyszer.

2020. dec. 9. 18:13

6/13 anonim

válasza:

Melyik országban élsz?

2020. dec. 9. 18:25

Hasznos számodra ez a válasz?

7/13 A kérdező kommentje:

Szerintem lényegtelen, de amúgy Románia.

2020. dec. 9. 18:28

8/13 anonim

válasza:

Szia:). Saját tapasztalatomból tanulva nem szabad az összes nagy döntésen úgy rágódni mintha holnapra mindet el kellene dönteni. Fokozatosság.

Az én történetem röviden: tizenévesen már tudtam, szerencsére önmagam elfogadásával nekem nem kellett nagyon küzdeni, de úgy éreztem titkolni kell ezt még...(szülök 15 rossz év után elváltak) így lett hogy 21 évesen randiztam először,22 évesen mondtam el két közeli barátomnak, 23 évesen a szüleimnek, idén 24 évesen a tágabb családnak.

Mindegyik lépéshez lelki erő kellett, de az előző lépésből nyertem a következőhöz a bátorságot. Sokat készültem fejben és önmagammal is akaratos voltam, hogy igenis ez kell a boldogságomhoz, ha most nem is, de 10-20 év múlva milyen jó lesz visszatekinteni. Tehát adott év áprilisban elhatároztam, szeptemberben elmondtam.

Szerintem a hangsúly a lépéseken van, addig ne nagyon gondolkozz azon hol éled majd a 30-as éveid míg nem jutottál el oda, hogy a szüleid legalább 1 éve tudják. A TE BOLDOGSÁGOD SZÁMÍT, amíg nem vagy boldog te sem tudod mások (családod) boldogságát lehetőségeidhez képest biztosítani!!

Az első randin izgultam, a barátoknál kicsit elcsuklott a hangom, de jól reagáltak, ez hatalmas lökést adott (az más kérdés h pont egyikőjük is akkor akarta elmondani, hogy bi..:) ), a szülőknek elmondás pityergősre sikeredett részemről, aztán egy évig egy szó sem eset róla, nem negatív okok miatt, szerintem emésztgették még, nekem kellet újra erőt vennem felhozni a témát ismét, hogy akkor most jönne a család többi része,s ha rájuk hallgatok, ma se tudnák a többiek, de akaratos voltam, ez kell a boldogságomhoz apa, anya, elmondtam és nem szakadt le az ég. Ha idáig eljutsz, kezdve egy biztos támaszt nyújtó baráttal, bőven ráérsz azon gondolkodni, h egyetemet esetleg külföldön(Magyarország?) töltöd-e s mi van, ha ott maradsz vagy épp hazajössz?

Látom, hogy hosszú de le akartam írni, hogy nem vagy egyedül :) A másik: Az EU azon országaiban ahol összekötheted az életed valakivel, Romániában ezt már tiszteletben tartják valamennyire, nemrég volt erről cikk. Ez sem reménytelen annyira.

Utolsóként pedig két dolgot kell a költözéssel kapcsolatban számításba venned: van e lehetőség az élőhelyeden (könnyedén) ismerkedni, ill. mennyire reális, hogy nyíltan tudtok majd helyben letelepedni. Legyen szép napod/estéd:)

2020. dec. 9. 20:13

Hasznos számodra ez a válasz?

9/13 A kérdező kommentje:

Köszi a választ!

Hát, nemrég olvastam, hogy egy felmérés alapján, ahol a homoszexualitás megengedhetôsége volt a téma és 1-tôl 10-ig kellet értékeljék(1-soha;10-mindig), a románok átlagpontja 2.28, a magyaroké 3.92, a legnagyobb Hollandiában, 8.71 és a legkisebb a Kaukázus vidékén, ahol 1.41.(Nem jegyeztem meg, csak viszakerestem a cikket :D) Azért remény mindig van. :D

Itt nem hiszem, hogy túl könnyen tudnák ismerkedni, letelepedni meg maximum a „közeli” nagyvárosban.

Szép estét neked is! :)

2020. dec. 9. 20:34

10/13 A kérdező kommentje:

Még nem tudom, hogy hogy is fognak alakulni a dolgok, de valóban ráérek még ezen gondolkodni 1-2 évet, köszönöm a válaszokat és azért, ha még volna valakinek valami hozzáfûzni valója, nyugodtan leírhatja. :D

2020. dec. 9. 20:38