Mi a véleményetek a mai "meleg trendekkek" kapcsolatban? Azaz hogy "kikent-kifent hímringyók" riszálják magukat az utcán, valamint hogy egyesek nőnek öltözve és affektálva riszálják magukat (ezáltal járassák le az "igazi" melegeket)?

Ahogy a válaszokat olvasom úgy látom, hogy sajnos megtette a saját maga hatását mind a "liberalizmus", mind a "szélsőségesen fasiszta egyházi gondolkodásmód".

Hadd ragadjak ki egyet a sok válaszadó válaszai közül:

"Ez az áldozathibáztatás, amit produkálsz, eszméletlen. Ki a francnak árt egy femininebb srác? Senkinek. Kinek árt egy homofób gyűlölködő? Akin éppen csattan az ostor. Nem azt kéne hibáztatni, aki nem tett semmi rosszat, hanem azt az embert, aki olyat tett, aminek áldozata van.És minél több az olyan bátor ember, aki ki meri úgy élni az életét, ahogy neki tetszik, annál inkább kisebbségben lesznek a gyűlölködők."

Itt nem a feminin jellemvonásokról van szó (beismerem én is rendelkezem ilyen "jellemvonásokkal", mert pl. képes vagyok "meghatódni" egy szép hangzású zenén, ha látok egy gyönyörű tájat, amikor azt tapasztalom, hogy egy adott ember képes arra, hogy önzetlenül segítsen más, szerencsétlenebb sorsú élőlényeknek - legyen az állat vagy ember).

Ismertem is olyan srácot, aki szintén rendelkezett ilyen "feminin" tulajdonságokkal. Azaz érzékenyebb volt érzelmileg az átlagos férfiaknál, és nem fojtotta magába az érzéseit. Nincsen azzal semmi bajom, ha az ember képes a saját érzéseinek teret engedni - egészen addig, amíg ez nem megy át egyfajta szélsőséges, közösségellenes, deviáns, provokatív és uszító viselkedésformába.

Persze nyilván szokatlan és sokak szemében undort kelt, ha mondjuk azt látják, hogy két férfi kézen fogva jár vagy csókolózik az utcán. Sajnos ez a jelenlegi felfogásmód elsősorban az általános emberi kultúrában, de főként a vallási felfogásmódnak is az eredménye. Ami az ókorban egy elfogadott trend volt, az manapság sajnos - a mai társadalmi normákat figyelembe véve - „bizarr”.

Ugyanakkor én a rendkívül agresszív és uszító „liberális” gondolkodásmódot sem tartom helyesnek, amely igyekszik lábbal tiporni más emberi kultúrák évszázados hagyományait (amely évszázadokon keresztül az összetartó erőt jelentette az adott társadalomban). Hogy több évszázados tradíciókat alázzanak meg nyíltan és demagóg módon lábbal tiporjanak (pl. amikor az egyik „pride” alkalmával az egyik felvonuló férfi nőnek öltözve, rózsaszín papi reverendában, rózsaszín Bibliával a kezében riszálta magát).

Sajnos a mostani "liberális" gondolkodásmód - pl. LMBTQ – nem az, amit egy normál ember – aki nem a „társadalmi normáknak megfelelően gondolkodik” - elvárhatna magának.

Jelenleg egy elég megosztott világban élünk ahol az egyik szélsőség küzd a másikkal. Én pl. átlagos családban nevelkedtem, keresztény taníttatásban részesültem, kialakult bennem egy átlagos világkép és egyfajta saját morális é erkölcsi értékrend. Olyan erkölcsök szerint igyekszem élni az életemet, ami a jelenlegi világ társadalmának és kultúrájának megfelelő. (Azaz igyekszem nem felhívni magamra a figyelmet és élni békésen a saját, megszokott életemet vm. nem ártani szándékosan más embereknek.)

Engem nem zavar, ha pl. egy férfiembernek az a fétise, hogy nőnek öltözzön. Szintén nem zavar az sem, ha az adott illető esetleg „feminin” jellemvonásokkal rendelkezik (sőt én őszintén kedvelem az ilyen embereket, mert ők legalább képesek kimutatni az érzéseiket, amiket mások pl. elfojtanak). Talán kicsit furcsán és viszolyogva tekintek két férfira vagy nőre, akik nyilvánosan csókolóznak és andalognak mindenki szeme láttára (holott ugyanezt én is szoktam művelni néha, viszont engem nem a nyilvánosság, hanem a teljes titok és intimitás hoz izgalomba).

Engem csak az zavar össze, hogy benne vagyok egy bizonyos társadalomban, amely saját, több évszázados (talán évezredes) kultúrával is rendelkezik, amelyben én magam is élek és egyrészt bele is élem magamat, másrészt jómagam is idegennek érzem magamat benne. Én örülök annak, hogy ennek a társadalomnak a tagja lehetek, ugyanakkor arról sem feledkezem el, hogy ennek a társadalomnak van egy meghatározott értékrendje, ami akár több évezredre is visszanyúlik. Én csupán úgy szeretnék teljes értékű tagja lenni az adott társadalomnak, hogy közben ne menjek szembe sem a társadalom erkölcsi értékrendjével, sem pedig a kulturális hagyományokkal. Ezért az ilyen uszító, aljas „liberális LMBTQ-s” tendenciákat pedig teljes mértékben visszautasítom.

Ugyanakkor jó érzés volna, ha úgy tudnék élni, hogy ne nyomjam el magamban azt, aki vagyok – mindenféle társadalmi előítélet nélkül (azaz ne legyenek olyan szélsőséges megnyilvánulási formák, mint a „pride” vagy az „LMBTQ”, esetleg a keresztény „inkvizíció”, ami direktbe igyekszik a társadalom jelentős hányadát a „homoszexuálisok” és a „biszexuálisok” ellen hangolni).

Az én szememben az „idealizált társadalom” a következőképpen fest:

- Van a férfi és van a nő

- Mindkét nem elfogadja a saját biológiai sajátosságait, amelyeken nem akar erőszakkal, fizikai úton-módon változtatni (azaz: https://www.youtube.com/watch?v=EXjfvvpcZd8&t=542s )

- Az alapszinten elfogadott társadalmi norma a heteroszexualitás (ugyanis másképp nem születhetnének utódok, ergó nem volna fenntartható alapszinten a társadalom).

- Ugyanakkor nem ítéli el a társadalom az azonos neműekkel történő párkapcsolatot sem (ELLENKEZŐ ESETBEN a vallásos keretek között történő azonos neműekkel kötött házassággal, ugyanis a vallásnak semmi köze nincs az emberi kapcsolatokhoz – csupán egyfajta törvényszerűség, amit egy ősi eszméhez és értékrendszerhez igazítottak, amelynek az eltorzítása szintén társadalmi demagógiához vezethet - legyen szó férfiról vagy nőről!)

- Mindenki szabadon gyakorolhatja a saját nemi fétisét (pl. ha a férfi akar, akkor nőnek öltözik, vagy ha nő akarja, akkor ő meg férfinak)

- Senki ne akarja erőszakkal, fizikai úton-módon megváltoztatni a saját nemiségét, legalábbis amíg az orvostudomány által a férfiak számára nem eszközölhető a működő petefészek és biológiai szinten tökéletes női nemiszerv, addig a nők számára működő here és hímvessző. Addig az ember csupán egy külsőleg eltorzított, megcsonkított lény lesz, amely onnantól már sem az egyik, sem a másik emberi nem területén nem tud funkcionálni. Azaz attól valaki nem lesz nő, hogy levágják és kifordítják a péniszét, hogy vaginára hasonlítson, ugyanúgy nem lesz férfi abból a nőből, akinek összevarrják a hüvelyét hogy egy „lógó, használhatatlan valamit” varrjanak föléje. (Az ilyen és ehhez hasonló elképzelések egy hihetetlenül eltorzult, beteg, tudatlan és lelkiszegény ember lelkivilágát tükrözik.)

- Senki ne akarja ráerőltetni a szexualitását a másikra. Azaz aki hetero és akit pl. taszít a homoszexualitás, azt ne kényszerítsék arra, hogy szerre se meg a homoszexualitást, de az illető ne is ágáljon ellene és fogadja el, hogy van ilyen szexuális irányultság is

Így a végére: lehet kicsit hosszú lett, de én csupán azt próbáltam meg kifejteni; hogy az emberek tiszteljék a másikat, fogadják el a másikat és ne legyenek egymással erőszakosak.

# 12

- Ezt másképp nem lehet, mint úgy, ha elkezdünk hagyományokat leépíteni. A társadalom értékrendjének jelentékeny változásához ez szükségszerű; mert gyökeres változás akkor jön, mikor az emberek látják, hogy nincs okvetlen baj, ha egy hagyomány megszűnt/megváltozott."

„Aki, uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is. Ám a múlt, változtatható jellege ellenére, sohasem változott. Ami igaz most, az igaz örökkön-örökké. Nagyon egyszerű az egész. Semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy szünet nélkül újra meg újra legyőzze az ember az emlékezetét. „Valóságszabályozásnak” nevezték ezt a módszert, újbeszélül: „duplagondol”-nak."

- A konzervativizmus a fejlődési oldalról közelít: mérsékelt fejlődést, mérsékelt és megfontolt előrehaladást irányoz elő; a politika funkcióját a szinten tartásban és a fejlődés általános irányainak meghatározásában látja. Ez most a mérsékelt konzervativizmus. Tehát konzervatív oldalon sem érv az, hogy valami hagyomány. Egyszerűen ez egy mérsékelt, megfontolt fejlődést pártoló irányzat.

"A Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a

Szeretet-minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel. Ezek az ellentmondások

nem véletlenek, s nem is közönséges színlelésből erednek: duplagondol-gyakorlatoknak

vannak szánva. Mert csak ellentmondások összebékítésével lehet a hatalmat a végtelenségig

megőrizni. Semmilyen más módon nem lehet az ősidőktől tartó ciklikus folyamatot megszakítani.

Ha az emberi egyenlőséget örökre el akarják hárítani - ha a felső csoport, ahogy

neveztük, állandóan meg akarja tartani helyét -, akkor az uralkodó elmeállapotnak a szabályozott

őrületnek kell lennie.”

Ne haragudj, de a "te fajtád" egy olyan világot kínál a szerencsétlen "proliknak" (értsd: halandó embereknek), amelynek az értékrendje kb. az orwelli horrorvilággal egyenlő.

Akkor már inkább föladom a szexualitásomat, átmegyek heteróba (nem azért mert annyira élvezném, hanem mert muszáj) és igyekezek olyan utódokat nemzeni, akik el fognak határolódni ezektől a végtelenségig beteg eszméktől, akik tisztelik a múltat, az őseiket és a testvéreiket. Akik számára elsődleges lesz az emberség, a tisztesség, az őszinteség és a becsület fogalmai.

Hidd el "tisztelt" 12-es válaszoló, előbb kasztráltatnám magam és égnék el elevenen a máglyán, minthogy egy ilyen mocsok és aljas világban éljek amit te, és a hozzád hasonló meggyőződésű és gondolkodásmódú egyének képviselnek és kínálnak a jövő nemzedékei számára.

Én soha az életben nem volnék képes elárulni azt a közösséget, amibe beleszülettem (még akkor sem, ha az adott közösség rendkívül "homofób"). Bennem még megvannak az az ősi értékek, amiket úgy ismernek, mint tisztesség, becsület és emberség. Én még úgy sem tudnám elárulni a saját családomat, hogy tudom, hogy mindnyájan „homofóbok”. Sajnálom, de én még mindig többre becsülöm a családot és az ősöket, mint holmi „nemi vágyakat”. Inkább választom ezt (és leszek hetero) mint az általad kínált orwelli horror világot.

# 16

"kettőnk közül én úgy fogok meghalni, hogy boldog életet éltem, szolgáltam az embertársaimat, te pedig (ha nem változik a gondolkodásod) boldogtalanul."

Te azt hiszed, hogy az ember a saját boldogságát csupán a saját nemi identitásában képes megtalálni? 🙂 Mégis miért volna boldogtalan egy olyan ember, aki - annak ellenére hogy nem gyakorolhatja szabadon és előítéletek nélkül - a saját szexualitását, az csak boldogtalan életet élhet?

A világ nem csak a "szexről" és a "szexuálisan fűtött" kapcsolatokról szól. Ugyanúgy meg tudja találni valaki a saját maga boldogságát, ha van szerető családja, vannak igazi, őszinte barátai (akár férfi, akár nő), aki képes "gyűlölködéstől mentes" életet élni, aki képes megtalálni az életben a szép és jó dolgokat és aki nem akar saját, önző érdekből ártani más élőlényeknek (legyen az állat vagy ember).

Egyébként én a fentiekben hivatkoztam az "ábrahámi vallásokra" és elítéltem az ezek által elítélt erőszakos "fasiszta" gondolkodásmódot: "tekintélyelvű, erőszakon alapuló politikai elmélet követője, aki a más véleményűeket elnyomja, elpusztítja, tagadja a demokratikus és más elképzelések létjogosultságát, és saját szervezetét minden más fölötti uralkodásra jogosultnak tartja."

Nos én elutasítom az ilyen és ehhez hasonló "tekintélyelvű rendszereket" amelyek erőszakkal próbálják meg ráerőltetni az emberre a saját akaratukat.

De ugyanakkor ott van a neo bolsevik-liberális gondolkodásmód is, ami még talán aljasabb és veszélyesebb is, mint a "vallásos rendszer", ugyanis ez a gondolkodásmód magát az emberi lényt (azaz az alapvető emberi tulajdonságokat úgy mint; tisztesség, becsület, emberi jóság, az élet tisztelete, a "szeretet" nevű érzelem képessége, a nemzeti összetartás, a haza megvédése) ássa el jó mélyre: [link]

Ez az eszme semmi másra nem jó, csak hogy megfossza az embereket a saját öntudatuktól és vakon menjenek egy olyan "soha meg nem valósuló" utópisztikus világ irányába, aminek köszönhetően az őket manipuláló "elit" hatalomra tudjon kerülni. Ha pedig ez megtörtént, utána fog majd jönni Orwell sötét és démoni utópiája (nem pedig a "liberalizmus és a "bolsevizmus" által kínált "mennyei világ".)

Nézd tisztelt tisztelt 12-es válaszoló. Én nem rád vagyok dühös, hanem azokra, akik ezeket az eszméket kitalálták és terjesztik a tudatlanok körében, és mivel a tudatlanok vakon mennek arra, amerre vezetik őket (akár a pásztor a birkanyájat) ezért ők maguk sem tudják, hogy az ilyen eszmék által vezérelve gyakorlatilag "jobbágyai" lesznek az elitnek és a saját maguk, ill. a saját családjuk sírját ássák.

Én amúgy nem akartam ezt az egész témát ebbe az irányba elvinni. Én csak egy egyszerű, békés ember vagyok (aki vonzódik ugyanúgy a saját neme, mind az ellenkező nem irányába). Nem áll és soha nem is állt szándékomban más embereknek ártani. Tisztelem az életet (legyen az emberé vagy állaté), őszintén szeretem a természetet és az állatokat. Szeretem a hazámat (még akkor is, ha sok olyan ember lakik benne, akit nemigazán szívesen tekintenék "honfitársamnak") és tiszteletben tartom a hazámban élő hagyományokat ill. a kultúrát. Én még akkor sem tudok haragudni, ha mindenki "buzeráns köcsögnek" nevezne. Inkább élek egy ilyen világban és még azt is szívesebben vállalom, ha a szexualitásom miatt esetleg megvernek, mintsem egy "orwelli világban" éljek.