Miért csak az az elfogadható ideális első alkalom hogy a szerelmeddel veszed el a szüzességed, minden szép és jó?

Egy szabály van: akkor veszítsd el, amikor már sokkal jobban vágysz rá, mint amennyire félsz tőle. Ha buliban esik jól, csináld akkor. Szerintem nem kell várni “az igazira”, hanem amikor lelkileg megérsz rá, tudatában vagy a dolgoknak és van egy megfelelő partner (legyen az futó dolog vagy komolyabb) akkor kell.

Én 19 évesen vesztettem el, egy olyan tapasztalt, idősebb emberrel, akibe nem voltam szerelmes, de nagyon vonzódtam hozzá. Pedig alig ismertem. Nagyon élvezetes volt, már elsőre is. Egyéjszakásnak indult, de úgy hozta az élet, hogy szerelem lett belőle, mai napig együtt vagyunk.

Nem kell a szüzességet olyan misztikus dolognak beállítani, ez csak egy állapot, nem valami csodálatos ajándék, amit odaadsz valakinek. Ezt a prűdséget majd csak levetkőzik az emberek.

Nem kell szerintem sem idealizálni. Mindenki tegyen úgy ahogy neki megfelel. Én pl. sosem tudtam volna egyéjszakás kapcsolatot létesíteni, nem ilyen a beállítottságom. Viszont azzal sincs bajom sem előítéletem aki igen.

Semmiféle tervem vagy elképzelésem nem volt, egyszerűen úgy hozta az élet hogy 18 évesen szerelmes lettem és azóta is az vagyok. Nem bánom hogy ebben a kapcsolatban veszítettem el, figyelmes és törődő volt a párom már akkor és azóta is.

32/N