Miért kell a "sosem lesz ideális alkalom"-elgondolás miatt nélkülözésbe megszülni egy gyereket?

Sok esetben igaz, hogy sosem lesz ideális, tökéletes időpont...de a kilátástalan helyzet ezzel takargatása azért más tészta...

Én sem értem, főleg a 16 éves lányka rábeszélését a becsúszott gyerekre...

A munka nélkül szülőknél gyerekvállalásnak sem..

Kérdező...jó kérdés...

Sosem tudhatod mi vár rád.

Úgy mint sok milliomosból lesz hajléktalan.

Lehet akkor szül éppen gyereket amikor nagyon jól állnak anyagilag, de pár év múlva padlón lesznek.

Az meg hogy így sincs mit enniük, de bevállalják a gyereket, az már tényleg túlzás...

Tudod mi a furcsa?

A cigókat senki nem szólja le, a magyar nem teheti meg amit a cigó, pedig éhbérért dolgozunk, és a mi pénzünkből etetik őket. Minket nem etetnek a cigók pénzén.

Igen is magyarok sokasodjunk, nehogy már csak ők.

mert úgy gondolják, hogy a gyerek majd megoldja a problémákat. vagy épp feledteti őket. lehet rá hivatkozva sorba állni segélyért. hogy az albérletből majd nem dobják ki egy csecsemővel.

a szívem szakad meg ezekért a nélkülöző, éhező gyerekekért, hiszen ők nem tehetnek róla, h milyen felelőtlen, önző és tulajdonképpen gonosz szüleik vannak, hogy a nyomorba szülik.

a turis ruhával még nem is lenne gond, dolgozó felnőttként is azt hordom, mert sajnálok rá több 10ezret kiadni, ha megkapom olcsóbban. egy gyerek élete nem attól lesz jobb ha Adidasban járatják pelenkás korától.

a múzeum, a kirándulás az más tészta, arra igenis szükség van a normális szellemi fejlődéshez, hogy nyitott legyen a világra, hogy ne csak egy műveletlen ember legyen.

mi sem csodapalotába akarunk majd gyereket vállalni, mert akkor sosem születne meg. de az a minimum, h gyedet kapjak, a páromnak legyen állása, biztos lakhatásunk, félretett pénzünk. ezek azért nem olyan lehetetlen dolgok, de a legfontosabb alapok arra, h ne nyomorogjunk, ne toljunk ki a gyerekünkkel.

akiben nincs meg a törekvés arra, h élhető jövőt biztosítson a gyerekének, az inkább ne szüljön.

Múltkor volt egy kiakadásom erre..

Anyósommal találkoztunk Bp-en, késtünk, őt meg mindig megtalálják a hányatott sorsú emberek..

Most egy "hajléktalan" 43 éves volt franciatanár éppen..

Nem tudott neki adni semmit csak egy szendvicset...

Beszélgetnek...

Utána meséli...hogy jajj szegény..itt kereget, és képzeljük el, hogy 3 hónapos gyereke van, és hogy szerencsére az anyuka és kislánya kapott helyet az anyaotthonban..

Most leburkolja a lakhelyük(kunyhó ház..akármijüket) szobáját..ilyen lesz..meg olyan lesz... Hogy haza tudják vinni a gyereket...

Akkor itt megállítottam, hogy wtf...kéreget és gyereket vállal, hogy lehet valaki enyire felelőtlen......mi lesz azzal a gyerekkel, stbstbstb csak mondtam, mert úgy kiakadtam

Erre anyósom

Most ért meg az apaságra..

Nálam elszakadt a cérna, anyósom kimedt szemmel hallgatott

"Elmehet a pics..ba a megérésével, az gyerek mit fog enni? Miből jár óvodába? Miből lesz cipője

Anyós, még védi

Annak a gyereknek még nem kell cipő, csak szeretet

Én

Ja meddig nem kell cipő ? Még 1 évig? Szerinted addigra megnyerik a lottőt, vagy mi lesz? Egyiknek sincs munkája(anyuka is ugyanabban a helyzetben mint az apa) azt gyereket viszik az intézetbe

Anyós

Azt mondta, hogy azt nem hagyja

Ránéztem

Szerinted ez a tény,mhogy "ő nem hagyja" fogja érdekelni a gyámügyet? Segítek

NEM (ezt a férjemmel egyszerre mondtuk ki)

De azt hiszem inkább hagyjuk mert úgy felhúztammmagam,hogy menten agyvérzést kapok...

------------

Kicsit össze-vissza..de úgy írtam le ahogy történt,

Igazából a végé már nem is a hajléktalanfélére haragudtam, hanem az anyósom mentalitására, ahogy védeni, és igazolni próbálta azt a férfit és a párját... Borzasztó..

Ez most így a kérdés kapcsán kiszakadt belőlem..tehát ekkora a felelőtlenség...

1#

utolsó: az addig oké, h nem lehet mindenki burzsuj, nem ez az elvárás. csupán annyi, h aki maga sem lát ki a hitelekből, tartozásokból, és örül ha zsíros kenyérre jut, az legyen kedves ne szüljön már 2-3 gyereket, és ne kényszerítse őket nyomorra. no meg ne sírjon a hivatalokban meg a kereskedelmi média bulvárműsoraiban, h neki milyen kegyetlen az élete, és a gyerekei éheznek.

persze itt is vannak árnyalatok. aki mondjuk egy 10 és egy 15 éves gyerek mellett sír, azon talán még nekem is megesik a szívem, elhiszem, hogy egy-másfél évtizede még jobban ment a soruk, vállalható "tehernek" érezték a két gyerek felnevelését. viszont akinek a 2 éves gyereke éhezik és rongyos ruhákban jár, de közben anyuka gömbölyödő hassal panaszkodik h de nehéz nekik az élet ebben a gazdasági helyzetben, arra egyszerűen nem találok kulturált szavakat.

a kedvenc ilyen szösszenetem az volt, h nem volt pénzük kiváltani a fog.gátlót, hát összejött a gyerek, megtartották. mert bammeg a pelenka és a ruha az égből hullik, ugye?